Rekord alacsony lesz a részvétel?
Öt évvel ezelőtt a második fordulóban 21,41 százalék szavazott délelőtt. Ha a tendencia a nap folyamán nem változik, rekordméretű lesz a távolmaradás, s a választók alig 45 százaléka járul estig az urnákhoz.
A felmérések szerint az egy hónappal ezelőtt államfővé választott Emmanuel Macron A Köztársaság lendületben (LREM) nevű mozgalmának az első fordulóban elért nagyarányú győzelme után a második forduló egyetlen kérdése, hogy milyen arányú lesz az elnöki többség az alsóházban. Az alacsony részvétel az elnök pártját segíti, amelynek az 577 fős alsóházban 440-470 képviselője, azaz 75-80 százalékos többsége lehet.
Az elmúlt hat hétben negyedik alkalommal választanak a franciák, de a választási kampány a hagyományos pártoknak az elnökválasztást megelőző előválasztásai miatt egy évvel ezelőtt megkezdődött, s a francia választók láthatóan elfáradtak. A távolmaradásban az is szerepet játszhat, hogy a felmérések szerint a franciák az államfő pártjának nagyarányú győzelmét megváltozhatatlan tényként kezelik.
Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó, megközelítőleg másfél millió választópolgár számára közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött a választás. Az anyaországban vasárnap reggel nyolc órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.
Macron egyedül szavazott
Emmanuel Macron délelőtt szavazott az észak-franciaországi Le Touquet üdülővárosban, a korábbi négy voksolással ellentétben ezúttal egyedül, felesége nélkül jelent meg. A délelőtti órákban a volt államfők, Francois Hollande és Nicolas Sarkozy, valamint a pártok vezetői is mind leadták szavazatukat.
Macron fölényes győzelme látszik
Pártja első fordulós győzelme után Emmanuel Macron arra számíthat, hogy a választók megerősítik az egy hónappal ezelőtti elnökválasztás eredményét, aminek köszönhetően az elnök a nemzetgyűlés támogatásával már a nyáron beindíthatja legfőbb reformjait: a munkajog lazítását a munkanélküliség csökkentése érdekében, a közélet erkölcsössé tételét célzó törvényeket és alkotmánymódosítást, valamint a terrorfenyegetettség miatt a 2015. november 13-i párizsi merényletsorozat éjszakáján bevezetett rendkívüli állapot hatodik meghosszabbítását, majd azt követően az új terrorellenes törvényt, amelynek célja, hogy november 1. után véget érjen a rendkívüli állapot.
A mandátumbecslések azt jelzik, hogy az 577 fős alsóházban 440-470 képviselője, azaz 75-80 százalékos többsége lehet az államfő mozgalmának. Az abszolút többséghez 289 képviselő szükséges. Az V. köztársaság 1958-as alapítása óta az LREM-nek lehet a legjelentősebb parlamenti frakciója, ugyanakkor nem először alakul ki ilyen hatalmi helyzet: a jelenlegi politikai berendezkedést alapító Charles de Gaulle által vezetett jobboldal 1958-ban 82, majd 1993-ban Francois Mitterrand néhai szocialista köztársaság elnök alatt szintén a jobboldal 84 százalékos többséggel rendelkezett a nemzetgyűlésben.
Az elnöki többséggel szemben a többi pártnak azért is nehéz lesz erős ellenzéket felmutatniuk, mert nem alkotnak homogén egységet, miután a hagyományos pártok megosztottak és meggyengültek. Az első fordulóban 21,5 százalékot elért jobboldalnak lehet a második legnagyobb frakciója a nemzetgyűlésben 50-110 képviselővel, ami feleannyi, mint amennyivel eddig rendelkezett. A jobboldali politikusok megosztottak abban, hogy konstruktív vagy pedig frontális ellenzéket alkossanak az elnöki elképzelésekkel szemben, miután a kormány nagy gazdasági reformjai a jobboldal programjában is szerepelnek. Ezért nem kizárt, hogy azok, akik támogatni kívánják Macront és miniszterelnöke, a jobbközép Köztársaságiakhoz tartozó Édouard Philippe kormányát, külön frakciót alkotnak majd a Köztársaságiak hivatalos csoportja mellett.
Az eddig 314 hellyel abszolút többséggel rendelkező szocialisták gyakorlatilag észrevétlenek lesznek az új nemzetgyűlésben, az első fordulóban elért 9,5 százalék után alig 15-40 fős frakciójuk lehet a felmérések szerint.
Az elnökválasztáson első fordulójában 19 százalékot elért radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon Lázadó Franciaország nevű mozgalma és a kommunisták együttesen 10-23 képviselőt küldhetnek a nemzetgyűlésbe. Egy csütörtökön megjelent felmérés szerint a franciák 42 százaléka úgy véli, hogy Mélenchon lehet majd "Macronnal szemben a valós és hatékony ellenzék".
Mélenchon legnagyobb riválisának Marine Le Pen, a Nemzeti Front (FN) elnöke ígérkezik, aki harmadik próbálkozás után most először szerezhet képviselői helyet. Az elnökválasztáson 33 százalékos támogatottsággal második helyen végzett pártelnök azonban elképzelhető, hogy egyedül fogja a pártját képviselni a nemzetgyűlésben, ahol eddig két képviselővel rendelkezett a Nemzeti Front. A felmérések szerint az FN maximálisan öt mandátumot tud megszerezni, s biztos, hogy nem lesz frakciója.
Az Emmanuel Macron által egy hónapja kinevezett Edouard Philippe miniszterelnök és kormánya a hagyományoknak megfelelően jövő hét elején benyújtja a lemondását azért, hogy az államfő azonnal ismét kinevezze. Kormányzati források szerint valamennyi miniszter a helyén marad, négy-öt új államtitkár kinevezése várható csak. Az új nemzetgyűlés június 27-én ül össze először és választja meg az elnökét, a kormányról július 4-én tartanak bizalmi szavazást az alsóházban.