Bár a manchesteri merénylet nem került szóba a parlament honvédelmi bizottságának tegnapi, zárt ülésén, ám a testület ismét tárgyalt arról, hogy Magyarország fokozottabban részt venne az Iszlám Állam (IS) terrorszervezettel szembeni nemzetközi akcióban. Az eddigi 150 katona helyett immáron 200 honvédet küldenének ki Irakba és 2019 végéig meghosszabbítanák a magyar kontingens mandátumát. Ehhez azonban kétharmados határozat kell, így a Fidesznek az ellenzék (egy részének) szavazatait is be kell gyűjtenie. Igaz, a kormánynak nem lenne feltétlenül szüksége a szavazásra: a napokban lesz Brüsszelben a NATO-csúcs, ahol várhatóan döntés születik arról, hogy a NATO is beszáll az IS elleni harcba. Ebben az esetben egy egyszerű kormányhatározattal is lehetne küldeni katonákat Irakba. Könnyen lehet, hogy a szavazással a Fidesz célja az, hogy az ellenzékre rásüssék, hogy nem támogatják a kormány terror elleni fellépését.
Kósa Lajos a bizottság fideszes elnöke a zárt ülése után úgy nyilatkozott: meglesz a kétharmad. Dacára, hogy eddig egyedül a DK politikusa, Vadai Ágnes mondta azt, előbb áttanulmányozzák az iraki misszió előkészítő anyagait és csak utána döntenek. A Jobbik és az LMP viszont kategorikusan kijelentették, hogy nemmel szavaznak, és az eddig pártreakciókból úgy tűnik, hogy az MSZP is a „nemet” mond. Harangozó Tamás a párt szakpolitikusa úgy fogalmazott: az IS-szel szembeni nemzetközi koalícióban való részvétellel egyetért. Harangozó emlékeztetett: a 2015-ben elfogadott országgyűlési határozat vitájában az akkori miniszter, Hende Csaba még cáfolta, hogy kiképzési feladatokat látnának el a magyar honvédek. A most benyújtott iratban azonban már konkrét katonai segítségnyújtási, kiképzési, őrző-védő és csapatkísérő feladatok szerepelnek. Közben a jelenlegi honvédelmi vezetés szerint a honvédek ugyanazt a munkát folytatják mint eddig. „Valaki tehát ezek szerint nem mond igazat”, mondta Harangozó, hozzátéve: „épeszű ember így a döntés felelősségében nem osztozik”.
Nem mindegy, hogy az iraki magyar csapatok pontosan milyen feladatot látnak el: a katonák biztonsága mellett az is kérdés, hogy az esetleg harci cselekményekbe való belesodródással járó részvétel kapcsán nőhet-e Magyarország terrorfenyegetettsége? A bizottság ülésén a katonai titkosszolgálatok egyértelműen kijelentették, hogy nincs ilyen veszély, nem fog változni Magyarország terrorbesorolása. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő viszont óvna az ilyen, szerinte túlságosan elhamarkodott véleményektől. „Az Iszlám Állam eddig is sokkal-sokkal kiszámíthatatlanabb szervezetnek bizonyult” – figyelmeztetett a biztonságpolitikai szakértő.
