A Új Magyarország Párt "felmentése" alátámasztani látszik a 24.hu múlt hetén közölt – konkrét esetek és pártok említése nélkül – cikket arról: hiába jelentett fel az Állami Számvevőszék a 2014-es országgyűlési választás után egy sor kamupártot, az ügyészség az elmúlt hónapokban csendben leállította a már előrehaladott nyomozásokat. (A többi vizsgálat ügyében megkerestük az Fővárosi Főügyészséget, amely későbbre ígért tájékoztatást.)
A bizniszpártok feltűnése miatt botrányossá vált 2014-es választási kampány egyik újonca volt a zalaegerszegi székhelyű Új Magyarország Párt (ÚMP). A semmiből jött szervezett hamar felhívta magára a figyelmet, hiszen meglepően gyorsan összegyűjtött majd 15 ezer támogató aláírást, amely révén országos listát állíthatott, ezzel pedig jogosulttá vált a 149,2 millió forintos állami kampánytámogatásra. A hihetetlen tempójú aláírásgyűjtést még gyanúsabbá, a támogatás felhasználását pedig kétségessé tette az: a kampány alatt nemhogy nőtt volna, épp ellenkezőleg, tizedére olvadt az állítólagos támogatók köre, végül mindössze 1578-an voksoltak a pártra.
Ráadásul a párt hivatalos elszámolása szerint 42 millió forintot költöttek például reklámfilmre, ami a szakértők szerint úgy félmillióból is kihozható lett volna. Tetemes költséget jelentett az is, hogy a kampány ötven napja alatt 62,8 millió forintot költött a párt szállásra és üzemanyagra. Ha fele-fele arányban költötték a pénzt, akkor nem egészen két hónapon át naponta 628 ezer forintot fizettek szállásra, és autóztak úgy egymillió kilométert.
FOTÓ: Népszava
Mindez nem csak az átlagembereknek volt gyanús: nyomozás indult, a párt elnökét, Táncsics Péter pedig gyanúsítottként hallgatták ki. Az eljárás közelmúltbeli megszüntetése miatt kerestük Táncsicsot, akitől többek között arra vártunk választ: három év távlatából mivel magyarázza, hogy a 149 milliós kampánytámogatás ellenére csak 1578 voksot kapott a korábban közel 15 ezer támogató aláírást felmutató ÚMP? Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a tervez-e indulni a következő választáson? Táncsics először választ ígért, de végül azt közölte: „Jogtanácsosunk javaslatára az Új Magyarország Párt nem kíván a kérdéskörben nyilatkozni.”
Noha az ÚMP esetében az ügyészség nem látta igazoltnak a csalást, ez önmagában aligha oszlat el minden kétséget. Azt ugyanis már a 2014-es választások előtt hangoztatták a szakértők, hogy az ajánlási rendszer szinte csalásra csábít. A támogató aláírásokat ugyanis relatív könnyen be lehet szerezni – nem véletlenül szóltak a hírek a kampányban a pártok között üzemszerűen cserélt, adott-vett, másolt szignókról. Kellő aláírás esetén pedig már járt a kampánytámogatás, amelynek elszámolását meglehetősen nagyvonalúan szabályozzák.
Sőt, az előző országgyűlési választáson szinte akadálytalanul induló bizniszpártok tevékenysége nyomán 2016-ig összesen 630 millió forint végleg eltűnt a jogtalanul felhasznált kampánytámogatásból, míg a 2 milliárd forintra rúgó választási bírságoknak alig két százalékát sikerült behajtani.
A bírság miatt keresett pártok, képviselőjelöltek 90 százalékánál azért nem vezetett eredményre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) behajtási eljárása, mert az adósnak egyáltalán nem volt vagyona – ingatlan, autó stb. –, sőt még bejelentett bankszámlaszámmal sem rendelkezett. Ugyanakkor az Állami Számvevőszék egyik jelentéséből kiderült, hogy nyolc, az országgyűlési választáson listát állító, de képviselethez végül nem jutó párt sértette meg az áfatörvényt és a számviteli törvényt a kampánypénzek elköltésénél, az Összefogás Pártnál pedig büntetőeljárás is indult a számvitel rendjének megsértésének gyanúja miatt. A mandátumhoz nem jutott pártok ellenőrzése során az Együtt 2014 Párt, az Új Dimenzió Párt és az Új Magyarország Párt esetében költségvetési csalás gyanúja miatt tettek feljelentést. Nyolc másik pártnál – Együtt 2014 Párt, Jólét és Szabadság Demokrata Közösség, Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt, Magyarországi Cigánypárt, Összefogás Párt, Seres Mária Szövetségesei, Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja és a Zöldek Pártja esetében – az ÁSZ rendelkezésére bocsátott adatok hiányossága miatt nem volt megállapítható, hogy a jelöltenkénti ötmillió forintos kampánylimitet betartották-e.
A végül – úgy tűnik – következmény nélkül maradó esetek súlyosságát jelezheti, hogy az államkincstár a 2014-es választás előtt összesen majdnem 6 milliárd forintot utalt át a 18 országos listát állító pártnak és az induló jelölteknek. A ma is hatályos kampányfinanszírozási szabályok szerint ugyanis minden egyéni jelölt után egymillió forintot kap egy párt, ha a 106 egyéni választókerület közül legalább 27-ben sikerült jelöltet állítani. A pártlisták után további legalább 150 millió forint jár egy pártnak, vagyis ha legalább 27 kerületben sikerül jelöltet állítania, akkor az egyéni jelöltek és a pártlista után legalább 177 millió forint állami támogatáshoz juthat. Ha egy párt mind a 106 választókerületben tud egyéni jelöltet indítani, akkor már 706 millió forinthoz. A szabályok szerint ugyan az egyéni jelöltek az egymillió forintos támogatást csak akkor tarthatják meg, ha a választások során a szavazatok legalább 2 százalékát megkapták, a pártlista esetén azonban akkor sem kell egy forintot sem visszafizetni, ha a listára senki nem szavazott. 2014-ben mintegy 3,4 milliárd forintnyi közpénzt olyan pártok kaptak, amelyek listájára alig szavaztak, érdemi politikai tevékenységet pedig ezek a szervezetek azóta sem végeznek.
Országosan mintegy 130 pártot tartanak nyilván a bíróságok, ám teljes, központi nyilvántartás csak majd a jövő évi választáson indulni kívánó szervezetek nyilvántartásba vételével lesz elérhető. Megkérdeztük ugyanakkor a pártbejegyzésért felelős bíróságokat, melyek közül a Fővárosi Törvényszék azt közölte lapunkkal: 2016. május 31-én 80 "élő" pártot tartott nyilván, aztán tavaly összesen 20 bejegyzési kérelem érkezett. Idén eddig már 15 új pártbejegyzési kérelem érkezett a Fővárosi Törvényszékhez, amelyek közül kettőt már el is bíráltak, így a legfrissebb nyilvántartási adatok szerint jelenleg 87 bejegyzett "élő" párt működik a fővárosban bejegyezve.
"Tisztátalan és átláthatatlan"
Súlyos gyanú árnyéka vetül a jövő évi választás lebonyolítására - vélekedik Tóth Zoltán választási szakértő.
- Magyarországon megúszható a választási csalás?
- Felháborító, de igen. Az ügyészség hosszú ideig semmit nem csinált, majd lezárta a nyomozást a 2014-ben bizonyosan csupán haszonszerzési célból indult bizniszpártok ügyében. Persze ez egy többrétű ügy, hiszen ha valós tevékenységet nem végez egy politikai szervezet, akkor az ügyészségnek kezdeményeznie kellene törlését a nyilvántartásból. Erősen kérdéses, hogy a vádhatóság, vagy bármely más illetékes szerv vizsgálná az érintett pártok tevékenységének valódiságát. Nem mellékes, hogy - mint a mostani esetben - a büntetőjogi felelősségre vonás is elmarad a jelenlegi, csalásra széles lehetőségi kört biztosító szabályrendszerben.
- Magyarán 2018-ban is ugyanerre, azaz a bizniszpártok megjelenésére, kaszálására és eltűnésére számíthatunk?
- Biztosan, hiszen a hatalmon lévők politikai érdekei nem változtak. Ahogyan 2014-ben, úgy most is az a Fidesz érdeke, hogy minél kisebb részekre aprózza fel ellenfelei, az ellenzék táborát, szavazóbázisát. A bizniszpártok megjelenését, s állami kistafírungozását lehetővé tevő törvények létrehozásának ez volt a célja, valamint az, hogy még az elszántabb baloldali szavazókat is összezavarják. Erre bizonyíték az Összefogás nevű párt megjelenése és eltűnése, amely arra volt kitalálva, hogy ezen a néven ne legyen bejegyezhető a demokratikus, működő pártok közös listája, ám elvigyen figyelmetlen szavazókat. A bizniszpártok ösztönzésével ráadásul a Fidesz megakadályozza a voksolás bojkottját is, hiszen a kampánytámogatásokkal fizetett kamutömörülések mellett nem mondható, hogy nem volt választási lehetőség.
- Mindezt az adófizetők pénzén.
- Persze, és a következmény nélküliség ezt is jól jellemzi, hiszen miközben az egyéni választókerületi jelöltek esetében pontos elszámolással, megkötésekkel lehetett jóval kisebb állami támogatásra szert tenni a kampányhoz, addig a pártlisták után kifizetett állami kampánypénzekkel elszámolni sem kellett, s teljesítményhez sem kötődtek ezek a milliárdok. Így fordulhatott elő, hogy egyes pártok a jelöléseik számának töredékét kapták meg szavazatként, ami egyértelműen felveti a csalás gyanúját. Ám a Nemzeti Választási Iroda visszautasította az ajánló aláírások ellenőrzését, így tulajdonképpen 2018-ban is teljesen szabad lesz a csalás lehetősége. A hatályos választási eljárás félig szabad, de tisztátalan és átláthatatlan, így a jövő évi választás lebonyolítására súlyos gyanú árnyéka vetül.
