Trükkös törvénykezéssel juttatta a Fidesz közeli nagyvállalkozókat hatalmas állami földterületek bérleti, majd tulajdonjogához a kormány - állítják agrárszakemberek. Miközben folyamatosan a családi és a kisgazdaságok támogatásáról szólt a hivatalos propaganda, valójában a földforgalmi törvény 2013-as elfogadása és az üzemszabályozási, valamint a szövetkezeti törvény halogatása tette lehetővé a nagybirtokok létrejöttét.
Vologya a varrógépgyárból az alkatrészeket darabonként lopta ki, ám mikor otthon összerakta, mindig tank lett belőle, és így működik a kormány agrártörvénykezése is: mindig a családi- és a kisbirtokokra hivatkoznak, de a végeredmény a nagybirtokosoknak, oligarcháknak kedvez - mondta a Népszavának Sallai R. Benedek. Az LMP országgyűlési képviselője az agrárszabályozást teljessé tevő törvények hiányát Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek címzett levelében kérte számon.
Átfogó műhelymunka kezdődött egy lehetséges hazai üzemszabályozási törvény előkészítése érdekében, de a szakmai egyeztetések eddig nem eredményeztek kiforrott koncepciót és ennek alapján megalkotható törvényi szabályozást - állította válaszában az agrártárca vezetője.
A termőföld tulajdoni és használati viszonyait, beleértve annak korlátait, tehát az üzemszabályozással eredetileg elérni kívánt célok jelentős részét a miniszteri értelmezés szerint a földforgalmi törvény rendezte. A földhasználathoz kapcsolódó egyes támogatások gazdálkodónkénti maximálását pedig a nagygazdaságokat háttérbe szorító, úgynevezett degresszió intézménye valósítja meg. A földszerzés korlátozása, illetve a nagyobb üzemektől történő támogatáselvonás honi szabályozása az egyik legszigorúbb unióban - állította a szaktárca.
Ennek némileg ellentmond, hogy például Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató tulajdonában lévő nagy mezőgazdasági társaság több mint 25 ezer hektár állami termőföldet művel. A bankvezér cégei a földhasználatért 2015-ben összesen nagyjából 500 millió forintot fizettek, miközben uniós területalapú támogatásként (SAPS) tavaly még csaknem 1,8 milliárd forinthoz juthattak. Ezek a bérleti díjak jócskán elmaradnak a piaci szinttől.
Így, önmagában a földforgalmi törvény semmire sem alkalmas, a szövetkezeti és az üzemszervezési, vagy integrációs törvény nélkül koncepciótlan, hiányzik belőle a stratégia, semmilyen irányt nem szab meg, nem olvasható ki belőle a birtokpolitikai célok meghatározása sem - vélte Sallai R.Benedek.
A kis-, illetve a családi gazdaságok támogatása mellett az egyik meghirdetett cél volt, hogy spekulánsok ne vehessenek termőföldet, ahhoz csak olyan földműves juthat hozzá, aki valamilyen mezőgazdasági végzettséggel rendelkezik. Mi történt? Akinek volt elegendő pénze, az beiratkozhatott egy aranykalászos gazdatanfolyamra és ha megszerezte a papírt, már meg is vehette a földet. Azok a mezőgazdasági munkavállalók, akiknek nem volt elegendő forrása a tanfolyamra, hiába dolgoztak évtizedek óta akár traktorosként, akár tehenészként, nem juthatott termőföldhöz.
Az üzemszabályozási törvény egyebek mellett konkrétan meghatározhatná, hogy egy természetes személy mekkora termőfölddel rendelkezhet. Dániában például ez a méret maximum 500 hektár, és egy mezőgazdasági termelőnek legföljebb egy agrárcégben lehet érdekeltsége. A termelő a cégével együtt sem lépheti túl a meghatározott birtokméretet.
Magyarországon a nagybirtokok úgy alakulhattak ki, hogy a nagyvállalkozók létrehoztak részvénytársaságokat, azok kft.-ket és így megfelelő tőkeerővel több ezer hektárt lehetett megszerezni.
A Fidesz a jelszavukban ugyan a kis és a családi gazdaságok támogatója, és szavakban nagybirtokellenes, a valóság pedig ennek éppen az ellenkezője. Az LMP szakértői elemzése szerint az 500 legnagyobb hazai földbirtokos többsége valamilyen szálon a kormánypárthoz kapcsolódik, vagyis a Fidesznek egyáltalán nem érdeke a kis- és családi gazdaságok megerősödése - figyelmeztetett Sallai. Az üzemszabályozási törvényben megszabhatná az országgyűlés, hogy például az egy háztartásban élők birtoka nem lehet több 150 hektárnál és az efölötti területet vagy el kellene adnia a tulajdonosoknak, vagy az állam kisajátíthatná. A nagybirtokokra pedig vagyonadót kellene kivetni - jegyezte meg Sallai R. Benedek. A jogszabálynak azt is figyelembe kellene venni, hogy miként lehet a legtöbb vidéki embert foglalkoztatni.
Az ellenzéki politikus sürgette, hogy az üzemszabályozási törvénnyel együtt végre a szövetkezeti törvényt is fogadja el az országgyűlés, mert az utóbbi jogszabály segítené a valódi kis és családi gazdaságok összefogását, hogy az 50-60 hektáros birtokok közösen vásárolhatnának például kombájnt, amit egy ilyen méretű területen nem lehetne gazdaságosan kihasználni.
Az meglehetősen furcsa, hogy a kormány akkor kezd azon morfondírozni, hogy szabályozni kellene a birtokméreteket a tevékenységi körhöz szabva, miután már több ezer hektáros birtokok alakultak ki és több száz hektáros egy tagban lévő állami birtokokat is dobra vertek, szakértők szerint gyakran gyanús körülmények között.
Természetesen megkerestük az agrártárcát is, hogy mégis mikorra várható a két fontos jogszabály elfogadása. Válaszukban közölték: "A Földművelésügyi Minisztérium jogalkotási tervében az említett jogszabályok (üzemszabályozási és szövetkezeti törvény) nem szerepelnek".
A hazai agrároligarchák kihasználták, hogy az üzemszabályozási törvény nélkül a földforgalmi törvény tág teret ad a birtok növelésre. Jelenleg ugyanis a mezőgazdasági vállalkozó több szeletre bonthatja a tevékenységi körét. A családi gazdaságok esetében például ahány tagból áll a család, annyiszor 300 hektárra jogosultak.
