Sem a makrogazdasági elemzők, sem a bankok nem számítottak arra, hogy a magyar gazdaság bővülését jelző bruttó hazai termék (GDP) az első negyedévben 4,1 százalékkal bővül, ha a naptárhatásokat is figyelembe vesszük, akkor a növekedés üteme 3,7 százalékos volt, az előző esztendő azonos időszakához képest. A Központi Statisztikai Hivatal kedden közzétett előzetes adataiból az is kiderült, hogy az előző negyedévhez képest 1,3 százalékos volt a növekedés üteme. (Az elemzői konszenzus 3,5 százalékos bővülést prognosztizált.)
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy egész évben 4 százalék fölött fog teljesíteni a magyar gazdaság, "az eddigiek alapján ez mindenképpen megvalósulhat." Amennyiben a tavalyi évben tapasztalt éves növekedési ütemek kevésbé ingadoztak volna negyedévről negyedévre, akkor az idei első negyedévben 3 százalék körüli tempót láthattunk volna – közölte lapunkkal Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makroelemzője.
A gazdasági tárca abban reménykedik, hogy a kedvező eredmények hatására a hitelminősítők és a nemzetközi szervezetek is felülvizsgálják a magyar gazdaságra vonatkozó adataikat. (Szakértők ebben korántsem biztosak, ugyanis egyetlen negyedév kiugró adatai sem fedhetik el azt a tényt, hogy a GDP arányos államadósság mértéke évről évre alig-alig mérséklődik, márpedig ez az igazi mércéje egy ország hitelképességének.) Egyébként Varga Mihály is utalt arra, hogy a mezőgazdaság teljesítménye inkább visszafoghatta a gazdaság teljesítményét.
A lakosság egy része a GDP növekedéséből annyit érzékel, hogy a bérmegállapodások és adócsökkentés révén - tekintettel a jövő évi országgyűlési választásokra - a háztartások reálkeresete nőtt, ennek tudható be az is, hogy előzetes adatok szerint a vendéglátás 6-7 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 3–5 százalék között nőtt az első negyedévben. (A végleges adatok hamarosan megjelennek.) Viszont Németh Dávid szerint az még kérdés, hogy a háztartások a növekvő jövedelmüknek mekkora részét fordították fogyasztásra. Ugyanis a béremelkedésnek csak egy része kötött ki a kiskereskedelemben, feltehetően a többlet a szolgáltatásoknál jelent meg - mondta lapunknak a K&H Bank vezető elemzője.
Régiós összehasonlításban - hosszú idő után először - egyébként egészen jól szerepeltünk. A szomszédos országok közül Románia 5,7, Szlovákia 3,1, Csehország gazdasága pedig 2,9 százalékkal bővült 2017. első negyedévben.
Ürmössy Gergely emlékeztetett arra is, hogy annak ellenére, hogy a magyar gazdaság erősödik és fokozódik az inflációs nyomás, az MNB várhatóan nem fog kamatemeléssel reagálni, hanem hagyni fogja a kamatokat a jelenlegi alacsony, 0,9 százalékos szinteken idén és 2018 folyamán is.