A fővárosban kiváló befektetésnek bizonyult lakást vásárolni, ugyanis egy év alatt 22,5 százalékkal lettek drágábbak az ingatlanok, vidéki városokban 13,8, a községekben pedig 9,3 százalékos áremelkedést mértek. A budapesti forgalmat meglendítették a VI.-VII. kerületi bulinegyedi vásárlások, amelyek az összes adásvétel mintegy negyedét tették ki, emellett az online szálláskiadás, az airbnb számára vásároltak nagy számban lakásokat.
Ami a budapesti újlakásépítést illeti, ebben a fővárosban messze a XIII. jár az élen, emellett csak a XI. kerületben adnak át az átlagosnál több otthont, viszont Csepelen és a XXII. kerületben egyetlen egyet sem!
A jegybanki elemzők arra számítanak, hogy az áremelkedés üteme a jövőben valamelyest lassulhat, így egyelőre nem beszélhetünk túlfűtött piacról sem az új lakáscélú hitelkihelyezések bővülése, sem a lakásárak országos átlagában számított emelkedésének tekintetében. (A csökkenés ellenére várhatóan továbbra is két számjegyű áremelkedés várható.)
A bejelentett lakásprojektek többségét 2018-ban adják majd át, így az idei évben még keresleti piacra számít az MNB. Az még kérdéses, hogy mi lesz ezután, ugyanis a mostani kedvezményes 5 százalékos lakásáfát csak 2020-ig garantálják, ezt követően visszaállhat a 27 százalékos kulcs, ami tetemes áremelkedéssel járhat. Mivel egy új lakás előkészítése egy-másfél évig tart, így a bizonytalanság hatásai akár már jövőre megmutatkozhatnak.
A legaggasztóbb, hogy az építőipari vállalkozások fele már most is szakemberhiányról adott számot. Ez önmagában áremelkedéssel és a szerződéses fegyelem fellazulásával járhat.
