Sánchez-Albornoz hozzátette, hogy a Madrid-közeli emlékmű, amelyet Franco részben hadifoglyokkal építtetett – hogy emléket állítson a polgárháború áldozatainak – a fasiszta diktátor kegyetlenségére emlékezteti. „1948-ban ott raboskodtam, ahol most az emlékmű áll. Találkoztam olyanokkal, akik már a polgárháború vége óta ott voltak. Kilenc éve nem látták a külvilágot” – tette hozzá. Az emlékmű eleve vitatott történelmi helyszín, hiszen azt Franco építtette, ráadásul az idős túlélőhöz hasonlóan sokan érzik úgy, hogy már máshol kellett volna elhelyezni Franco maradványait.
Az El País azt írja, hogy az új nyughely vélhetően a családi kripta lesz, ahova az 1975-ben elhunyt diktátor feleségét is eltemették. A madridi vezetés csütörtökön nem kommentálta, hogy exhumálják-e Franco földi maradványait, de nagy valószínűséggel így lesz, hiszen csupán egy képviselő szavazott a határozat ellen: a néppárti Célia Alberto Pérez később Twitteren azt írta, hogy véletlen rossz gombot nyomott meg. Az ellenzéki szocialisták, a radikális baloldali Podemos és a centrista Ciudadanos is támogatta a határozatot, míg a kormányzó Néppárt és a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) tartózkodott.
