A parlamenthez kedden benyújtott költségvetési tervezet elemei az elmúlt időszakban többnyire ismerté váltak, így túlzott meglepetést nem keltett a kormány. Jellemzően a beígért programokat viszik tovább, a két gyermekes családok támogatása - ami a rákövetkező évben is folytatódni fog -, az élőmunkát terhelő járulékcsökkentés, de ide sorolható a kedvezményes áfakörbe bevont termékek számának gyarapítása is – magyarázta a Népszavának, a Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
A szakember szerint a büdzsében szereplő 4,3 százalékos növekedés ugyan mindenképpen optimista terv, ám azért távolról sem teljesíthetetlen. A 3 százalékos inflációt ellenben nagy valószínűséggel alultervezte a nemzetgazdasági tárca, az alighanem éves átlagban magasabb lesz. A költségvetés kapcsán szinte minden pillanatban emlegetett internet, halhús, valamint éttermi szolgáltatások áfacsökkentése egyáltalán nem látszik gazdaságilag markáns elemnek, vagy súlypontnak. Ez legfeljebb politikailag fontos kérdés, s ennek megfelelően is kap most ekkora szerepet - folytatta.
Igencsak komoly emelést hajtana végre a reklámadó esetében a kormány – jelentette be Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője tegnap délután. Bár a korábban tervezett és igencsak komoly felháborodást kiváltó 9 százaléknál alacsonyabb lenne a kulcs, hiszen az 7,5 százalékra változna, ám így is jelentős a növekedés a jelenlegi 5,3 százalékhoz képest. A költségvetésben ez mellbevágóan köszön vissza, hiszen az idei 11,7 milliárdos tervekkel szemben jövőre már 16,9 milliárdos reklámadóbevételről lehet olvasni. Kósa hozzátette, hogy addig akarják fenntartani a 7,5 százalékos szintet, amíg nem teljesítik azt az európai uniós kötelezettséget, amely a korábban a költségvetésbe befolyt reklámadóbevétel visszafizetését írja elő. Arra a kérdésre, hogy ez meddig tarthat, azt válaszolta, hogy körülbelül négy évig. Ha a visszafizetés megtörtént, utána "újra lehet gondolni" - jelezte. A kormánypártok logikája szerint a kabinet hibáját az adó alá vont vállalkozásoknak kell megfizetniük, ami mindennek mondható csak elegáns megoldásnak nem.
Arra ugyanakkor a K&H Bank stratégája is kitért, hogy kedvező változás lehetne a bürokrácia és az adminisztráció csökkentésére vonatkozó törekvések, ám erre irányuló programokat nem vélt fölfedezni a dokumentumban. Hasonló a helyzet a közmunkaprogrammal kapcsolatban is, ahol kedvező lenne, ha a munkaerőpiacra visszavezető akciókat is lehetne látni. Ezt azonban a költségvetésből nem derült ki.
Igaz, ennek azért nem feltétlenül a büdzsében kell szerepelnie, így nagyon valószínű, hogy egyéb kormányzati anyagban kerül majd elő, hiszen a közmunkára fordított kiadásokat alaposan megcsapolja a kormány, az idei 325 milliárd forintos büdzsét 225 milliárdra csökkenti. Azt ugyancsak nem lehet kedvező fordulatként értékelni, hogy a környezetvédelemre fordítandó források markánsan, 35 százalékkal 529 milliárd forintra esnek.
Még az idei költségvetés módosításával igencsak jelentékeny pluszforrást kap a Rogán Antal vezette, kormányzati kommunikációért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda. A módosítás szerint a tárcához „hozzávágnak” még 5 milliárd forintot, az amúgy is igencsak jelentékeny 22 milliárd forintos keretén túl. Aligha kétséges, hogy ezzel már a jövő évi választásokat vette célba a kormánypárt. Jövőre is közel 27 milliárdból gazdálkodhat a propagandaminisztérium. A minisztérium ugyanakkor nem válaszolt az RTL Klub azon kérdésére, hogy pontosan mire is szánják a pénzt, s milyen médiumokban kívánják elkölteni. A pénzhiány miatt amúgy sem kell aggódni a közmédiánál. Az már a jövő évi költségvetésben szerepel, hogy a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda csoportra összesen 71,2 milliárd forintot szánnak.
Ráadásul – bár a kabinet lépten-nyomon hangsúlyozza, hogy a korai elfogadás a kiszámíthatóságot növelni - a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban kérdésünkre megjegyezte: arra senki se vegyen mérget, hogy ez így is marad. Sok idő van még hátra 2018-ig. Ez alatt számos olyan fejlemény lehet, amely hatással lehet a honi büdzsére is, így a Európai Központi Bank vagy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed esetleges kamatemelése, de ilyen lehet a kínai növekedés alakulása, az őszi német választások kimenetele is. Éppen ezért szinte biztos – ahogy ez az idei büdzsével gyorsan meg is történt – hamar módosítások, átcsoportosítások történhetnek.
A költségvetés számaihoz képest kicsiny szám, ám mégis igencsak feltűnő, hogy a játékadó bevételi soron jelentékeny, közel 20 százalékos bevételcsökkenéssel kalkulál a nemzetgazdasági tárca. Így a jövő évi befizetés 25,9 milliárd forint lenne. Ami igazán szembeszökő, hogy a szerencsejátékpiacon nyoma sincs annak, hogy a növekedést bármi veszélyeztetné. A Szerencsejáték Zrt. és a kormányközeli kádereknek kiosztott kaszinók is szépen teljesítenek. Aligha valószínűsíthető, hogy bármelyikük megroppanna. Sőt, a Andy Vajna online kaszinójának közelmúltbeli elindulásával még egy vélhetően komoly forgalmat bonyolító szereplővel bővült is a piac. Ezek alapján szakmai körök szerint valamilyen adócsökkentés bújhatna meg a háttérben, ám ennek nyomát sem a költségvetés-, sem az adócsomag tervezetben nem leltük fel. Könnyen lehet, hogy ezzel kapcsolatban majd a jövőben hallatja hangját a kormány...
A kormány nem csak a jövő évi költségvetés tervezésével végzett, de az Európai Bizottságnak benyújtotta a konvergenciaprogramot is – a tagállamok sorában az utolsók között. Ahogy a jövő évi büdzsében, úgy ebben is igencsak tetten érhető az optimizmus. Középtávon - a program időhorizontján, azaz 2021-ben - ugyanis a magasnak mondható gazdasági növekedés hatására kézzelfogható közelségbe kerül az adósságráta 60 százalékos referenciamutatója. A dokumentum szerint a jövő évtized első évében a GDP-hez viszonyított bruttó államadósság 61,2 százalékra mérséklődik. Ezen felül az is örömtelinek hat, hogy a gazdasági növekedés folyamatosan jelentős, 4 százalék közeli lesz, azaz jobban alakul annál, mint ahogy még tavaly kalkulált a Nemzetgazdasági Minisztérium.
