Oroszország gazdasági nehézségei ellenére évről-évre emeli védelmi büdzséjét. A SIPRI adatai szerint a Szovjetunió 1991. decemberi felbomlása óta Oroszország még soha nem rendelkezett akkora védelmi költségvetéssel, mint 2016-ban. Moszkva az olajválság és a nyugati szankciók által súlyosbított gazdasági nehézségek ellenére tavaly 69,2 milliárd dolláros védelmi költségvetéssel rendelkezett, ami 5,9 százalékos növekedést jelent 2015-höz képest. Ez a védelmi költségvetés az orosz GDP 5,3 százalékát jelenti, ekkora összeget a szovjet birodalom felbomlása óta először fordítottak védelmi célokra Moszkvában. Ezzel Oroszország le is taszította „dobogós” helyéről Szaúd-Arábiát, s az Amerikai Egyesült Államok és Kína után a harmadik legnagyobb védelmi költségvetésű ország lett.
Az orosz elnök minden évben jelentős összegekkel fejleszti a hadsereget, ám egyelőre meg sem közelíti e tekintetben Moszkva Washingtont
Az olajválság a fegyverkezésre is kihatással van: az ugyancsak több regionális háborúban – Szíria, Irak valamint Jemen – részes Szaúd-Arábia, amely még 2015-ben a világ harmadik legnagyobb védelmi költségvetésű országa volt, 2016-ban negyedik helyre csúszott vissza. Katonai kiadásait 30 százalékkal kényszerült csökkenteni Rijád, így „csupán” 63,7 milliárdos védelmi büdzsével rendelkezett tavaly. Nan Tian, a svéd intézet egyik kutatója az AFP hírügynökségnek kiemelte, hogy az olajbevételek csökkenése nyomán több olajexportőr ország hadi kiadásai lefaragásával próbálta gazdasági gondjait orvosolni.
Oroszországban viszont ellenkező irányú folyamat zajlott, pedig Moszkvának nemcsak az energiahordozók válságával, hanem a 2014 nyarán hatályba lépett, a Krím-félsziget annektálása miatt bevezetett nemzetközi büntetőintézkedések hatásaival is meg kellett küzdenie. A SIPRI jelentés hangsúlyozza, hogy az orosz gazdaság helyzete nem rózsás, a hadi-védelmi kiadások komoly nehézséget okoznak.
A számok azt mutatják, hogy mindezek ellenére Oroszország nem annyira félelmetes, mint amilyennek tűnik, gazdasági lehetőségei korlátokat szabnak, még Európában sem a legnagyobb védelmi költségvetéssel rendelkező haderő. Az európai NATO-tagországok közös védelmi költségvetése ugyanis négyszer nagyobb, mint az orosz. Európában Franciaország védelmi büdzséje volt a legnagyobb 2016-ban – 55,7 – százalék, ami világszinten a hatodik helyet jelenti, alig lemaradva Indiától. Hetedik a korábban európai első, Nagy-Britannia, 48,3 milliárdos hadi büdzsével.
Közép- és Kelet-Európában, valamint a Baltikumban is, az utóbbi idők orosz fenyegetettsége hatására érezhető az újrafegyverkezési tendencia. Másrészt e régióban annak is köszönhető a védelmi költségvetések enyhe emelkedése, hogy a NATO egyre következetesebben sürgeti a 2 százalékos vállalás betartását. A francia védelmi kiadások emelkedése egyértelműen az elmúlt évek sorozatos terrortámadásaival magyarázható.