Vlagyimir Putyin;Recep Tayyip Erdogan;orosz-török viszony;

FOTÓ: MIKHAIL SVETLOV/GETTY IMAGES

- Tiszavirág-életű Putyin és Erdogan barátsága

Az nem állítható, hogy történelmi barátság lenne Oroszország és Törökország között, a két regionális hatalom évszázadokon keresztül többször harcolt egymás ellen, mint ahányszor a barikád ugyanazon oldalán állt. A szíriai háborúban sem volt ez másképpen, egészen tavaly őszig, amikor megkezdődött a két nemzetközileg elszigetelt államfő, Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan látványos kiegyezése.

Az újkeletű orosz-török barátság azonban máris repedezik, geopolitikai és gazdasági érdekkülönbségek miatt. A Reuters hírügynökség keddi jelentése szerint Moszkva „a nehéz politikai helyzet miatt” újra felfüggesztheti a törökországi charter járatokat, ami fájdalmas csapás lenne az amúgy is szenvedő török turizmus számára.

A szíriai polgárháborúban Oroszország kezdettől Bassar el-Aszad elnök legfontosabb támogatója volt, míg Törökország a lázadókat segítette, majd az ő oldalukon lépett be katonailag is a háborúba. Az orosz vadászbombázó törökök általi lelövése 2015 őszén gyakorlatilag befagyasztotta az orosz-török államközi viszonyt, mindkét részről gazdasági büntetőintézkedéseket foganatosítottak, ami tetemes károkat okozott mindkét ország gazdaságának, de főképp a török turizmusnak. 2016 őszén kezdődött a diplomáciai oldódás, ami annyira jól sikerült, hogy év végére már az elnökválasztással elfoglalt Egyesült Államok nélkül, orosz-török-(és iráni) közös felügyelet alatt jött létre a szíriai tűzszünet és kezdődött meg a genfi béketárgyalásokat előkészíteni hivatott asztanai egyeztetések szervezése. Ankara látványos engedményt tett azzal, hogy elfogadta, hogy Aszad elnököt tárgyalófélnek tekintsék. A múlt heti szíriai vegyifegyver támadás és az erre válaszképpen érkező amerikai büntető légicsapás azonban újra szembefordította az orosz és török vezetést. Ankara újra Aszad távozását követeli, azt hangoztatja, hogy valóban a damaszkuszi rezsim áll a vegyitámadás mögött és felsorakozott az amerikai beavatkozást támogató országok mellé, míg Moszkva kivizsgálást követel, nem fogadja el kész tényként, hogy Aszad hadserege használta a mérges gázt és a nemzetközi jog megsértéseként értékeli Washington lépését. Ankara és Moszkva között újra komoly feszültség keletkezett, aminek csak egyik jele a Törökországba tartó charterjáratok felfüggesztése.

A Reuters az orosz légitársaságtól próbálta megtudni, valós-e az erre vonatkozó értesülése, de a cég mindenféle választól elzárkózott. Annyi biztos, hogy ha megtörténik, az súlyos csapás lesz a török turizmusra. A Kommersant orosz lap szerint az orosz turisztikai ügynökségek eddig már 400 ezer törökországi üdülési csomagot értékesítettek, számításaik szerint 2017-ben 3 millió orosz turista menne Törökországba. A friss politikai feszültség mellett egy korábbi gazdasági kérdés is terheli az orosz-török viszonyt, amelynek rendezésére eredetileg néhány hét múlva ültek volna össze a felek, írta a Reuters. Ankara ugyanis még mindig nem engedélyezi orosz mezőgazdasági termékek importját. Március közepén ugyan a török vezetés kivette az orosz termékeket az importtilalom hatálya alól, de a török kereskedők továbbra sem vásárolhatnak orosz búzát, kukoricát, napraforgóolajat, mert a török kormány 130 százalékos vámmal sújtaná az orosz termékeket. Törökország viszont Egyiptom után a legtöbb búzát importálja Oroszországból.

Tillerson meggyőzné Putyint
Aszad elnök támogatásának végleges felbontásáról próbálja ma meggyőzni Moszkvát Rex Tillerson. Az amerikai külügyminisztert azonban csak orosz kollégája Szergej Lavrov fogadja, Putyin elnök szóvivője már hétfőn jelezte, a washingtoni diplomácia vezetőjének fogadása „jelenleg nincs az elnök napirendjén”. A tegnap nem sikerült megállapodniuk a G7-ek külügyminisztereinek az Oroszországot és Szíriát sújtó újabb szankciók kérdésében, amelyet a vegyitámadás miatt szorgalmaznak a nyugati országok. Az olaszországi találkozón a külügyminiszterek végül abban állapodtak meg, hogy csak a vegyi fegyveres támadás nyomozásának lezárta után, csak “konkrét és megcáfolhatatlan bizonyítékok” esetén térnek vissza a szankciók újbóli felvetéséhez.

Tizenkét nappal a francia elnökválasztás első fordulója előtt egyre bizonytalanabbnak tűnik a voksolás kimenetele, miután a felmérések szerint a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon beérte a harmadik helyen állon Francois Fillon konzervatív jelöltet, s csökkent a továbbra is az élen fej fej mellett haladó függetlenként induló Emmanuel Macronnak, a szocialista kormányzat volt gazdasági miniszterének és Marine Le Pennek, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnökének az előnye. A választás favoritjának továbbra is Macron számít.