A legfrissebb felmérések szerint Jean-Luc Mélenchon a kampány kezdete óta közel 2 millió szavazóval növelte a táborát. A Kantar Sofres Intézetnek a Le Figaro című napilap számára készült tanulmánya szerint a radikális baloldali jelölt 18 százalékon áll és megelőzte a hetek óta 17 százalékon stagnáló Francois Fillont. Az élen továbbra is Macron és Le Pen áll 24 százalékkal, de mindketten visszaestek a három héttel ezelőtt mért 26 százalékoz képest. A L,Opinionway Intézetnek a Les Echos című gazdasági napilap megbízásából készült napi mérése szerint Le Pen vezet 24 százalékkal (-2 százalék), a 23 százalékon (-1 százalék) álló Macron előtt. Ez az intézet Fillonnak 19, Mélenchonnak 18 százalékot mért.
A friss felmérések legnagyobb tanulsága, hogy a hibahatárok és az élen állók támogatottságának csökkenő tendenciái miatt elviekben mind a négy jelöltnek esélye van bejutni a második fordulóba.
A Le Figarónak készült felmérés szerint amennyiben Macron és Le Pen jut be a május 7-i második fordulóba, a független jelölt 61 százalékkal győz a 39 százalékra mért radikális jobboldali jelölttel szemben. Fillon 55, Mélenchon pedig 57 százalékkal aratna győzelmet Le Pen felett, ha most rendeznék a második fordulót. Amennyiben Macron-Fillon párharc lesz a második fordulóban, Macront a jelenlegi állás szerint 66 százalékkal választanák államfőnek a franciák a 34 százalékot elérő Fillonnal szemben.
Mélenchon egyértelműen a szocialisták megválasztott jelöltje, Benoit Hamon visszaesésének köszönheti az előretörését, a két jelölt a kampány kezdete óta együttesen 25-26 százalékos támogatottságot élvez, egymástól szipkázzák el a szavazókat. Jóllehet Mélenchon célja a második fordulóba való bejutás, s ehhez az amerikai demokrata előválasztáson alulmaradt Bernie Sanders kampányából merít ihletet, elemzők arra emlékeztetnek, hogy a radikális baloldali jelölt a 2012-es kampányban is elérte a 17 százalékos támogatottságot, az első fordulóban azonban végül 11,7 százalékkal a 18 százalékot elérő Marine Le Pen mögött a negyedik helyen végzett.
A baloldali Libération és a jobboldali Le Figaro is úgy véli, hogy a választók nem annyira Mélenchon radikális programjához csatlakoznak, hanem a 65 éves, országosan ismert és népszerű, kiválóan vitázó, jó humorú és a korábbiaknál kevésbé agresszív politikus személyisége egyértelműen kiemelkedik a többi jelölt közül.
Mélenchon programjának fő elemei egyébként a fizetések átlagosan hat százalékos megemelése, a 35 órás helyett a 32 órás munkahét bevezetése, a 60 éves nyugdíjkorhatár visszaállítása, egy 100 milliárd eurós beruházási program beindítása, a mindenkinek teljesen ingyenes egészségügyi ellátás biztosítása, a munkanélküli segélyek összegének növelése, a fegyveripar és az energiaszolgáltatás államosítása, 60 ezer új tanári állás létrehozása, a kötelező járulékok 45-ről 49 százalékra emelése, a személyi jövedelemadó 90 százalékos sávjának bevezetése, vagyonadó megemelése, az európai szerződések felmondása és a NATO-ból való kilépés.
A Le Monde című napilap azt emelte ki, hogy a bizonytalanok közel negyven százalékos aránya és az elnökválasztáson várhatóan alacsony részvétel annak köszönhető, hogy sem a baloldal, sem a jobboldal nem tudja dominálni a kampányt, sem a megválasztott jobboldali jelölt, Francois Fillon, sem a megválasztott szocialista jelölt, Benoit Hamon nem képes a saját táborát összefogni, és mindkettő választóit fokozatosan elszívják a szélsőséges erők, miközben a kampányt meghatározó radikalizmus önmagában is erősödik a társadalomban. A hagyományos pártok politikai tehetetlenségével szemben pedig valamennyi jelölt a politikai rendszer megújítását ígéri. Ennek két ellentétesen kiemelkedő pólusa a magát a bal és jobboldal fölé helyező szuverenista Le Pen és az Európa-barát Macron.
