Az aláírásokat az ország 11 pontján, május 15-ig gyűjtik. Az összegyűjtött íveket ezek után eljuttatják az Európai Parlament képviselőinek – tette hozzá. Reményeik szerint ez ráébreszti az uniós honatyákat arra, hogy a nyugati országok ezen törekvéseinek gátat szabjanak.
A történet háttere, hogy Németország egy 1997-es, kiküldetésekre vonatkozó irányelvet leporolva 2015-ben kiterjesztette a közúti árufuvarozásra és autóbuszos személyszállításra. Ennek hatására a kamionvezetők számára a Németországban eltöltött idő után meg kell fizetni a német hatóságok által meghatározott 8,5 eurós óradíjat. Mindezt attól függetlenül meg kell tenni, hogy a sofőr németországi vagy más, adott esetben kelet-európai országban alapított vállalkozásnak az alkalmazottja. A némethez hasonló intézkedést azóta további nyugat-európai ország is életbe léptetett. Legutóbb januártól Ausztriában lépett hatályba hasonló szabályozás.
Minősíthetetlen, amit a nyugati országok tesznek, teljes mértékben piacvédelmi intézkedéseket hajtanak végre szociális köntösbe burkolva – jelentette ki Dittel Gábor. Amennyiben ezeket a törekvéseket nem sikerül megakadályozni akkor 15 ezer munkahely kerülhet veszélybe a honi árufuvarozási szektorban. Éppen ezért kell a vészharangot kongatni.
Az, hogy valójában piacvédelmi intézkedésekről van szó, az az említetteken túl abból is leszűrhető, hogy a nyugati országok kiegészítésként elképesztő bürokratikus elvárásokat is támasztanak a sofőröknek járó díjakkal és szállításokkal kapcsolatban. Amennyiben valami nem stimmel akkor szédítő, Ausztria esetében például 50 ezer eurós bírságot is kiszabhatnak. Ez a méretű büntetés sok hazai vállalkozás számára a cég bezárásával egyenértékű – jelentette ki Füle László, NiT Hungary elnöke.
Az nyugati cégek egyébként azért kaptak a fejükhöz a közelmúltban, mert a kelet-európai társaik jóval versenyképesebbeknek bizonyultak – magyarázta Dittel Gábor. A magyar logisztikai szállítócégek például az uniós csatlakozáskor a teljes piac 1,9 százalékát fedték le, míg 2014-ben ez a részesedés már 4,5 százalékra hízott. A lengyel társaságok súlya pedig ma már meghaladja a 25 százalékot is.
