Akár 4 százalékos is lehet idén a GDP növekedése, de még a Matolcsy György jegybankelnök megjósolta 5 százalékot sem zárták ki a Pénzügykutató Zrt. kutatói tegnapi sajtótájékoztatójukon. Üröm az örömben, hogy ez a tavalyi rendkívül alacsony növekedésnek köszönhető, amely a végleges számok alapján még a 2 százalékot sem éri el, inkább 1,8 százalékos lehetett. Ennél visszafogottabban fogalmaztak a Takarékbank szakértői, akik 3,6 százalékos bővülést jósoltak, és a 4 százalékot csak 2018-ra várják.
Magyarország még a régiós versenytársakhoz képest is jobban függ az uniós forrásoktól, mert a térség többi országában a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklus kifutásával sem lassult ilyen nagy mértékben a gazdasági növekedés. Bár a takarékbankosok szerint 2017. első negyedévében lefaraghatunk hátrányunkból.
Az idei GDP bővülés a közösségi források újraindulása mellett, a bérkiáramlásnak és az idén is 4 százalék fölöttire várt fogyasztásnövekedésének, valamint a választási év előtti költségvetési lazításának köszönhető. A tartós, fenntartható gazdasági bővülés alapjai azonban továbbra is hiányoznak - vélik PÜK kutatói. A reálbérek 2017-ben is 7 százalék fölött emelkedhetnek, a minimálbér és a garantált bérminimum emelésnek is köszönhetően, de szinte mindenütt jelentős mértékben emelkedtek a bérek, februárban - egy éves visszatekintésben -, 10 százalékos növekedést regisztráltak a statisztikusok. A Takarékbank ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a bérnövekedés jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, mivel a hiányszakmákban egyre gyorsabban növekednek a jövedelmek, és az életpályamodellek bevezetése is folytatódik.
Az ország egyensúlyi helyzete jónak mondható, s ezt a három legnagyobb hitelminősítő felminősítéssel ismerte el 2016-ban. Ennek következtében mérséklődtek a magyar állampapír hozamok, mégis soha nem látott mértékben vásárolnak a háztartások államkötvényeket. Érdekes azonban, hogy a felminősítés sem erősítette forint pozícióit az euróval szemben, még a térségi valutákkal szemben sem. Az európai közös deviza árfolyama hónapok óta 308 forint körül ingadozik, és e téren lényeges változást nem várnak az elemzők. még a térségi valutákkal szemben sem.
A pénzügykutatósok megállapítása szerint a kormány 2010-ben indított "gazdasági függetlenségi harca" az ország külső függőségének enyhítésére kudarcot vallott. A függés inkább még erősödött is. Ha az új uniós költségvetési ciklusban csökkennek a források, az hosszabb távon súlyosan érintheti a magyar gazdaságot. A Takarékbank szakértői arra hívták fel a figyelmet, hogy az uniós támogatásokon belül folyamatosan mérséklődni fognak a vissza nem térítendő támogatások, ugyanakkor nő a visszatérítendőek súlya. Azonban ezek többnyire 0 százalékos kamatozásúak lesznek. Ha ez megtörténik, akkor veszíthet a súlyából a kereskedelmi bankok hitelezése, mivel a kamatos hitelek versenyképtelenné válnak.
A beruházások tavalyi, az elemzőket is alaposan meglepő 20 százalékos zuhanását követően 2017-ben 16 százalékos bővülést várnak a PÜK Zrt. kutatói, a takarékbankosok ennél szerényebb 13 százalékos invesztíciót prognosztizálnak, ez azonban még a 2015-ös szintet is éppen hogy eléri majd. (Egyébként a régió országaiban a beruházási kedv is élénkebb volt tavaly a Magyarországinál.)
Ugyanakkor örvendetesen bővült a foglalkoztatás és tavaly már 5 százalék közelébe süllyedt a munkanélküliségi ráta. Ez utóbbi viszont már nemcsak a közmunkások, egyébként lassan csökkenő száma miatt, hanem már a versenyszféra is hozzájárult a munkaerőpiaci javuláshoz. A gond csak az, hogy a foglalkoztatásbővülés romló hatékonysággal járt együtt, ami nem javította az ország versenyképességét - figyelmeztetett Várhegyi Éva, a PÜK Zrt. tudományos tanácsadója. Azzal is számolni kell, hogy a foglalkoztatás bővülésének már korlátai vannak. Ezzel együtt is a kutatók 4,1-4,3 százalékos átlagos munkanélküliséget jeleztek erre az évre. Az egyre égetőbb munkaerőhiányt csökkenthetné a jelentős befektetés a humántőkébe, ami a béremeléseknél is jobban segíthetné a versenyképesség és a foglalkoztatás javulását - mondta a szakember.
A GDP arányos államháztartási hiánycél, a 3 százalék, ugyan továbbra is teljesülhet, de emögött kedvezőtlen jelenségeket is sejtenek a PÜK Zrt.-nél. Arra figyelmeztettek, hogy várhatóan idén is fennmarad a vállalati szektor megtakarítási pozíciója, annak ellenére, hogy a kormány- és az uniós források újranyitása, és a jegybanki erőfeszítések is a vállalkozói hitelezés Növelését kívánja elérni. De a vállalkozók 2017-ben ebben a tekintetiben továbbra is óvatosak maradnak. A PÜK Zrt.-nél úgy látják, hogy a beruházási aktivitás és az éven túli beruházási hitelállomány évek óta stagnál. Idén is folytatódhat az a tendencia, hogy a magyar tőketulajdonosok is egyre szívesebben fektetnek be külföldön. A külső befektetői hajlandóság viszont nem növekszik. Ezzel szemben a Takarékbank szerint a 2014-2020-as uniós gazdasági ciklus tervezett, gyors ütemű lehívása újra lendületet adhat a gazdaságnak 2017-2018 során, amihez a lakásépítéseket támogató intézkedések - így az új lakások áfájának csökkentése, a csok bővítése -, valamint a költségvetés kiadásainak növelése pozitív hatással járulhat hozzá a beruházások növekedéséhez. Újabb, nagy volumenű autóipari beruházások, valamint az iroda- és egyéb ingatlanfejlesztések érdemi felfutása szintén élénkítik a gazdaságot.
A PÜK Zrt. kutatói viszont azt hangsúlyozták, hogy egyre veszélyesebb a hazai gazdaságban a járműipar túlsúlya. Az elmúlt évtizedekben ebbe a szektorba áramlott a legtöbb működő tőke. A hazai feldolgozó iparnak ma már az egyharmadát a járműágazatnak beszállító cégek teszik ki. A kockázatot növeli, hogy már látni bizonyos elmozdulásokat a világ autógyártásában, ami érzékenyen érintheti a hazai gazdaságot.
