A vegyiparban, autógyártásban, ezen belül elsősorban a gumiiparban, alumíniumgyártásban, gáziparban valamint a gyógyszergyártás területén működő szövetség kimutatásai az eddig lezárt bértárgyalások alapján azt mutatják, hogy a Dél-Alföldön átlagosan 12 százalékos béremelést értek el a szakszervezetek, míg Észak-Magyarországon ennek a felét sem, mindössze 5,5 százalékot. Ebben a térségben a kötelező minimálbér és garantált bérminimum emelés fölött alig tudtak javítani munkatársaik helyzetén a cégek, többségük annyit tudott erre fordítani, ami belefért az 5 százalékos munkáltatói járulékcsökkentés adta keretekbe. Ez nemcsak az északi térség vállalatainak nehezebb helyzetét mutatja, hanem az ottani dolgozók nagyobb kiszolgáltatottságát is. Általánosságban az is kimondható, hogy a keleti országrészben a déli terület kivételével alacsonyabb béremelések lesznek, mint a Dunántúlon, ahol sokkal egységesebb, 9 százalékot közelítő a javulás. A képet tovább árnyalja a fővárosi központok és vidéki telephelyek béremelésének aránytalansága, hiszen van olyan vállalat, ahol 8 százalékos emelést tudtak kiharcolni, de ebből 7 százalék a pesti központnak jutott. A vidéki telephely munkásai mégsem elégedetlenek, mert a nekik maradó 1 százaléknyi összeg is 15 százalékos béremelést eredményezett.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnökeként is tevékenykedő Székely Tamás szerint ez nemcsak a nyugati országrész fejlettebb iparával magyarázható, hanem azzal is, hogy az ottani munkáltatók a piaci mozgásokra reagálva próbálják megállítani a felkészült dolgozókat abban, hogy külföldre induljanak munkát vállalni. Ami megdöbbentő, hogy a határt már nemcsak nyugati irányban lépik át a magyar munkavállalók, egyre többen mennek Szlovákiába is. Bár északi szomszédunknál a minimálbérek nem sokkal magasabbak, mint nálunk, az autóipar átlagkeresetei akár két és félszer is jobbak a magyar átlagbéreknél. A VDSZ friss adatai alapján a hozzájuk tartozó iparágakban Nyugat-Magyarországon 231 513 forint az átlagbér, a keleti országrészben azonban csak 169 043 forint, miközben a szlovákoknál az ipari szektor átlaga - forintra átszámítva - több mint 281 ezer, de a VW szlovák gyárában már 527 ezer forintnak megfelelő összeg az átlagkereset.
Az idei béremelések ellenére számtalan gond feszíti a munkahelyeket. A VDSZ tapasztalatai szerint nem csökken a dolgozói szegénység, már nemcsak a teljesen képzetlen munkavállalók kérnek szakszervezeti segélyeket, hanem a betanított munkások is. Székely Tamás arról is beszámolt, hogy több munkahelyen nem adják meg januárig visszamenőleg az emelt béreket, ahol sok a minimálbéres, szakképzetlen dolgozó, ott változatlanul nagy a bérfeszültség és nem csak magyar cégek trükköznek a dolgozók átminősítésével, hogy ne a szakképzettek minimálbérét kelljen megadni nekik.
A vegyipari szakszervezeti tömörülés vezetője a kiszámíthatatlanul ugráló piaci mozgások miatt jövőre is nehéz bértárgyalásokat jósol, bár a szakképzett munkások egyre nagyobb hiánya és a jövő évre érvényes országos bérmegállapodás az ideinél kiszámíthatóbban tervezhető üzleti évet feltételez, ami optimistává teszi a munkaadókat és munkavállalókat egyaránt.
