A szakszervezetet vezető Nemes Gábor arról tájékoztatta a Népszavát, hogy a vezérigazgatóság ma délelőttre összehívta a dolgozók körében 10 százaléknál nagyobb szervezettséggel rendelkező szakszervezeteket a cég „állandó bizottságának” ülésére. Az érdekvédők azonban ettől a fórumtól nem várnak érdemi előrelépést, mert a ritkán összehívott bizottság nem a bértárgyalások hivatalos terepe, ráadásul ezeken a megbeszéléseken a BKV vezérigazgatója még soha nem jelent meg, várhatóan ma sem vesz részt a beszélgetésben.
A főváros legnagyobb foglalkoztatója, a 9600 dolgozót alkalmazó BKV Zrt. a héten hozta nyilvánosságra humán stratégiáját, amelyben az szerepel, hogy a cég munkaerő helyzete ugyan stabil, de a következő időszakban évente ezer kilépő dolgozó utánpótlását kell megoldania. Ráadásul a 2016-os adatok szerint a távozók 40 százaléka buszsofőr, akiket nagyon nehezen lehet pótolni. A helyzet megoldására a cég is csak azt a megoldást látja, ha piaci szintre emelik az alapbéreket, ezért is érthetetlen a bértárgyalások eddigi merev elutasítása.
A közlekedési szakszervezet azzal számol, hogy ha a jövő hét közepéig nem történik érdemi lépés a bértárgyalások elindítására, akkor megkezdik beígért forgalomlassító akcióikat. Nemes Gábor példaként említette a jegyvásárlásokat gyakorlatilag leállító, korábban már kipróbált módszert, vagy a minden szabályt szigorúan betartó lehetőséget, aminek következtében autóbuszok tömegei maradhatnak a garázsokban.
Ahogyan a hét elején megírtuk, az EKSZ hónapokkal ezelőtt kezdeményezte, hogy az idén 15+5 százalékos béremelést kapjanak a BKV dolgozói, amiből az 5 százalék a legalsó kategóriák felzárkóztatását szolgálná. A bérkövetelés az állami szféra vállalatainak bérmegállapodásához hasonlóan 3 év alatt összesen 30 százalékos emelési igényt tartalmaz.
