A meghallgatáson - Trócsányi László mellett - civil szervezetek képviselői tájékoztatták a jelenlévőket az alapjogok magyarországi helyzetéről. Az Amnesty International nevében Gárdos Tódor kutató a szabadságjogokat sértő gyakorlatról, a társadalmi türelmetlenségről, a menekültek és a terroristák szándékos összemosásáról beszélt. Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért igazgatója a magyarországi médiapiac változásait és a civil szervezetek elleni kormányzati támadásokat ismertette, míg a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta azt mutatta be, hogyan veszik semmibe Magyarországon a menedékkérők és a menekültek jogait. Eközben Szánthó Miklós, a kormányközeli Alapjogokért Központ igazgatója megvédte a magyarországi demokratikus intézményrendszert, és azt mondta: egyetért Donald Trumppal abban, hogy egy határok nélküli nemzet nem tekinthető nemzetnek.
A holland zöldpárti Judith Sargentini azt kérdezte a magyar igazságügyi minisztertől, hogy terveznek-e további lépéseket a civil szféra ellehetetlenítésére. "A civil társadalom él és virágzik" - válaszolta Trócsányi László, hozzátéve, hogy Magyarországon hatvanezer ilyen szervezet létezik. A készülő jogszabály - szerinte - nem tenne egyebet, minthogy az átláthatóság jegyében kötelezné a nem-kormányzati szervezeteket a külföldről kapott támogatások bírósági bejelentésére.
A törvénytervezetet a pénzmosás elleni harc szükségességével és nemzetbiztonsági okokkal magyarázta. Kapronczay Stefánia és Pardavi Márta a meghallgatás után azt nyilatkozták lapunknak, hogy a javaslat gyakorlatilag a társadalmi szervezetek újbóli regisztrációját írná elő, és súlyos szankciókkal büntetné ennek elmaradását.
A felszólalásokat követő vitában több képviselő számon kérte a kormányon az emberi jogok tiszteletben, pontosabban tiszteletben nem tartását, a terrorveszély súlyosságával arányos jogszabályalkotást. Sokan felháborodva emlegették, hogy a köveket dobáló és megafonba kiabáló szír Ahmed H.-t terrorcselekmény és tiltott határátlépés miatt első fokon 10 év fegyházra ítélte a Szegedi Törvényszék (az ügyben egyébként éppen ma várható egy újabb ítélethirdetés - a szerk.). A felszólalásokat azzal igyekezett visszaverni a néppárti Gál Kinga, hogy Ahmed H-ról utóbb kiderült: több útlevelet birtokol, komoly vállalkozásai és értékes ingóságai vannak Cipuson.
A magyar parlament most tárgyalja a kormánynak azt a törvénymódosítási javaslatát, amely lehetővé tenné, hogy a hatóságok minden menedékkérőt automatikusan fogva tartsanak a tranzitzónákban, és az ország teljes területéről a szerb határhoz azonnal visszakényszerítsenek - áll a Human Rights Watch és a Magyar Helsinki Bizottság február 24-i levelében, amelyet az Európai Bizottságnak küldtek. A jogvédők az uniós szervezet közbelépését kérik. „Az Európai Bizottság nem nézheti tétlenül, ahogy Magyarország gúnyt űz a menedékkérők jogaiból” – mondta Benjamin Ward, a Human Right Watch európai és közép-ázsiai osztályának igazgatóhelyettese. „A tranzitzónákat börtönként használni, és a már Magyarországon tartózkodó menedékkérőket visszakényszeríteni a szögesdrót kerítés szerbiai oldalára jogsértő, értelmetlen és kegyetlen megoldás.”
A meghallgatáson előkerült a felcsúti kisvasút is, amelyet a portugál szocialista Ana Gomes az EU-támogatások rossz példájaként említett. "Nem a felcsúti vasúton, hanem a négyes metrón kell keresni a korrupciót" - replikázott neki a néppárti RMDSZ-es Sógor Csaba. A svéd liberális Cecilia Wikström, aki a dublini rendszer reformjáról készülő uniós rendelet parlamenti jelentéstevője, azt hangsúlyozta, hogy minden tagállamnak részt kell vennie a menekültek EU-n belüli szétosztásában. A kormány menekültpolitikáját ért támadásokra reagálva Trócsányi a sokat ismételgetett érveket vette elő: eszerint Magyarország eleget tesz az uniós kötelezettségeinek, megvédi az EU külső határait. Nyugat-Európa problémájának nevezte, hogy nem tesz különbséget menekültek és migránsok között. Szerinte az '56-os magyarok együttműködő menekültek voltak, míg a jelenleg Európába tartó tömegek egyáltalán nem azok. A menekültek EU-n belüli elosztásáról szóló javaslatot Magyarország továbbra is elutasítja, mert az a nemzeti szuverenitásba ütközik. Trócsányi szerint az uniós határozatot támadó és az Európai Bíróság előtt fekvő magyar beadvány erős jogi lábakon áll.
Niedermüller Péter, a DK európai parlamenti képviselője magyar újságírók előtt kínosnak és szégyenletesnek nevezte a kormány brüsszeli magyarázkodását. Szerinte a menedékkérők azért távoznak Magyarországról a menekültügyi eljárás befejezése előtt, mert a szabályok és az elbánás elriasztják őket. Különösen felháborítónak nevezte, hogy a 14-18 év közötti, kísérő nélküli menedékkérőket kivonnák a gyermekvédelmi törvény hatálya alól.
Nemcsak a menekültek, más kiszolgáltatott társadalmi csoportok sincsenek biztonságban Magyarországon. Boros Tamás a Policy Solutions igazgatója, aki egy hétfői brüsszeli sajtóreggelin mutatta be a kutatóintézet legújabb elemzését a magyarországi politikai diszkriminációról, lapunk kérdésére kifejtette: az efféle európai meghallgatásoknak akkor van értelme, ha európai szintű lépések követik azokat. "Ha pusztán politikai színház, akkor a céljával ellentétes hatást ér el" - mondta. A Policy Solutions friss tanulmánya - konkrét példákkal illusztrálva - azt mutatja be, hogy a politikai diszkriminációt tiltó hazai jogszabályok és nemzetközi egyezmények ellenére Magyarországon a kormányzó pártokkal ellentétes nézeteket valló személyek és intézmények a hátrányos megkülönböztetés változatos formáival szembesülnek.
