Az 1994-ben polgármesterré választott szocialista Buzás Péter 1996-tól működött együtt Makovecz Imrével és tanítványaival. Az akkori szocialista kormány támogatásával készült el a Hagymaház kulturális központ, amely nemzetközi építészeti elismerésben részesült. Makovecz már két év múlva terveket készített a leendő gyógyfürdőhöz, ám az első Orbán-kormány nem támogatta annak megépítését. A szocialista városvezetés azonban kitartott Makovecz és az organikus építészeti stílus mellett, amely a jellegzetes épületek szaporodásával valóban kezdett karaktert adni a városképnek.
A makóiak többségének semmi kifogása nem volt a Makovecz-épületek ellen, mint ahogyan Buzás sem hagyta magát befolyásolni a fővárosi értelmiség fintorgásától. Sok kétely kísérte viszont a fürdő megvalósítását. A térségben már ott volt Gyulán a felújított Várfürdő, a szintén felújított Gyopárosfürdő, épült Szegeden a Napfényfürdő, bővítették a mórahalmit fürdőt. A makóiak haragudtak, mert azért, hogy a fürdő éppen oda kerüljön, ahová Makovecz megálmodta, le kellett bontani egy 50 méteres, kiváló állapotban lévő úszómedencét.
Ismét a szocialista ciklusban kapott pénzt a város – igaz, jelentősen alulárazták a terveket. 2009-ben kiderült, hogy nem 3,2 milliárdba, hanem 5 milliárdnál is többe kerülne az eredeti terv, Makovecz ezért kihúzta belőle a 25 méteres fedett uszodát, a családi részleget és a kiúszós élménymedencét. A Fidesz-kormány így is cirkuszolt egy sort, még az uniós támogatást is el akarták vonni. A baj nem járt egyedül, egy hegesztési hiba miatt leégett a kupola faszerkezetének jelentős része. A tervező nem is érte meg a 2012. januári átadást.
A Hagymatikum olyan lett, amilyennek feltételezték: csúcsos, tornyos, hullámzó – a mester nemigen foglalkozott a funkcióival, a vízfelület alig lett nagyobb, mint a lebontott 50 méteres úszómedencéé volt korábban. A vendégek – elsősorban Szerbiából és Romániából – azonban megkedvelték. Az önkormányzatnak fürdője támogatására még mindig évi 50 milliót kell fordítani – de Török Miklós, a DK önkormányzati képviselője szerint ez nagyjából annyi, amennyi bevétel az úszásoktatás és a helyi lakosok kedvezménye miatt kiesik.
A makói József Attila Könyvtár 1971-ben épült. Az épület nemcsak csúnya volt, hanem korán veszélyes is lett; a roppant súlyú beton mellvéd folyton le akart szakadni. Makovecz Imre már 2002-ben készített tervet egy új könyvtárra, 2006-ben aktualizálta – de pénzt rá csak Lázár János tudott szerezni, aki 2014-től Makó országgyűlési képviselője is. A Makovecz-könyvtár megépítése benne volt mind a baloldal, mind a Fidesz-KDNP önkormányzati választási programjában. A Fidesz, és a Lázár által támogatott Farkas Éva Erzsébet győzött. A 2018-as választás előtti avatót már a ciklus elején eltervezték, 2016-ban 300 milliót kapott a város a könyvtár- és a fürdőépítés előkészítésére.
Lázár János a február 17-i alapkőletételen a gondolkodás, a közösség és a szellem középpontjának nevezte Makovecz könyv alakú könyvtárát. Nem rajongott mindig ennyire az organikus építészetért. 2002-ben, frissen választott hódmezővásárhelyi polgármesterként ő tanácsolta el Makoveczet egy hasonló tornyos-bornyos uszoda tervével, felbontva az elődje, Rapcsák András által kötött megállapodást. Egy finn típustervet valósítottak meg helyette, amely nemesen egyszerű, funkcionálisan pedig sokkal alkalmasabb volt.
Építési szakemberek szerint – a Fidesz-kormány szokásos gyakorlatához képest – egyik épület sincs botrányosan túlárazva. De hogy valóban összesen 4,5-5 milliárd lesz-e együtt a vége, az majd csak jóval az ünnepélyes avatás után derül ki.
