Magyarország;Amnesty International;emberi jogok;

Menekülők érkeznek Magyarországra - Fotó: Jeff Mitchell/Getty Images

- Emberi jogok - A miénk a régió egyik legkiábrándítóbb teljesítménye

Az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogi szervezet éves jelentésében a korábbiaknál több szó esik Magyarországról, az európai régió egyik legkiábrándítóbb emberi jogi teljesítményét nyújtja az ország - mondták a szervezet szakértői a jelentés bemutatóján, szerdán Budapesten.

Iván Júlia, az AI Magyarország igazgatója kiemelte: a Magyarországról szóló rész legsúlyosabb megállapításai a menekültekkel és a menedékkérőkkel kapcsolatosak. Magyarország évek óta mindent megtesz azért, hogy a háborúk és üldözés elől menekülők semmilyen védelmet ne kapjanak, sőt, az egész rendszer arra lett kitalálva, hogy távol tartsák a védelemre szoruló embereket - hangsúlyozta az igazgató. 

A jelentésben kiemeli a kormány fellépését a civil szervezetekkel szemben, a sajtó- és szólásszabadság helyzetét, a romák hátrányos megkülönböztetését, valamint a menekültek és migránsok emberi jogainak megsértését. A dokumentum többször hivatkozik Ahmed H. Cipruson élő szíriai állampolgár esetére, akit 2016 novemberében terrorcselekmény vádjával első fokon bűnösnek talált a szegedi törvényszék, és tíz év fegyházra ítélt. Az ellene folyó eljárás a terrorcselekmény tényállásának téves alkalmazásáról és a magyar kormány azon törekvéséről árulkodik, hogy összemossa a terroristákat és a menedékkérőket - szögezi le az Amnesty International jelentése. 

A Magyarországgal foglalkozó országjelentésben kifejtik: az alaptörvény módosítása elenyészően kevés demokratikus kontroll mellett bevezette a terrorveszélyhelyzet homályosan és tágan meghatározott intézményét. Ami a lényeg: Magyarország továbbra is súlyosan korlátozta a menekültek és a menedékkérők bejutását az országba, több ezer ember ellen indítottak büntetőeljárást a déli határon felhúzott határzáron keresztüli illegális határátlépés miatt. A magyar  kormány több mint hatmilliárd forintot költött kommunikációs kampányokra, amelyekben bűnözőknek és a közbiztonságra veszélyes elemeknek ábrázolták a menekülteket és migránsokat. Felidézik a tavaly őszi kvótareferendumot is.

A civil szervezeteket illetően azt írták: a kormány néhány képviselője tovább folytatta a civil szervezetek fenyegetését, aminek káros következményei vannak a magyar civil szférára. A szólásszabadsággal kapcsolatban elsősorban a Népszabadság kiadásának felfüggesztését emelték ki.

De a jelentés - mondhatni természetesen, és ahogy évről évre, ezúttal is - kitér a romák hátrányos megkülönböztetésére, kiemelten viszgálva a miskolci, úgynevezett számozott utcák néven ismert városrész lakóinak ügyét és a cigány gyerekek hátrányos iskolai megkülönböztetését, az újraéledő szegregációt. 

A Fidesz reagált - és lepődjünk meg - ellenérvek helyett egy kis sorosozással, brüsszelezéssel:

A migránspárti szervezet támadása borítékolható volt. Hidvéghi Balázsnak, a Fidesz kommunikációs igazgatójának közleménye szerint az Amnesty International "egyike azoknak a migránspárti ügynökszervezeteknek, amelyek Soros György pénzéből működnek és a migránspárti erőket szolgálják", nem először támadva a magyar bevándorláspolitikát. Az AI támadása "most is borítékolható volt, miután a magyar parlament napirendre vette a jogi határzár további megerősítését." A migránsok őrizetbe vételéről szóló törvényjavaslatot "akkor is támogatni fogjuk, ha szembe kell néznünk külföldi pénzekkel kitömött nemzetközi szervezetek felerősödő aktivitásával, amelyek a mostanihoz hasonló jelentésekkel akarják befolyásolni a magyar bevándorláspolitikát".

Az MSZP szerint a fideszes elit négyet ellopna az olimpia öt karikájából, a referendumot pedig  már áprilisban, vagy májusban meg kellene tartani. A Párbeszéd is úgy véli, a közgyűlésnek azonnal ki kell írnia a népszavazást a budapesti olimpiai pályázatról. Az LMP szerint a fővárosnak nincs is más lehetősége, mint kiírni a népszavazást, ugyanígy vélekedik a Jobbik, mondván: a kormány eljátszotta a rendezés lehetőségét. A DK szerint egészségügyre, oktatásra kell költeni a pályázat költségkeretét.  A Fővárosi Közgyűlés végül határozatban kérte fel a főpolgármestert: tárgyaljon a MOB-bal és a kormánnyal: van-e értelme fenntartani a budapesti pályázatot a 2024-es olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére.  A fő képre kattintva galéria nyílik! FOTÓK: Vajda József