Minden tizedik középiskolás külföldön képzeli el a jövőjét az SOS Gyermekfalvak hétfőn publikált kutatása szerint, de a budapesti és nagyvárosi gimnáziumok igazgatói rendre ennél is döbbenetesebb tendenciákról beszélnek: az elitintézmények végzős diákjainak harmada-fele készül más országban továbbtanulni. A fiatalok nagy része nyugat-európai, esetleg amerikai egyetemekre szeretne bejutni, de a nagyon kevés pontos adat van a már országhatáron kívül levőkről. Magyarország ugyanis nem vezet statisztikát a máshol egyetemre járókról, és a középiskoláknak is csak egy része követi öregdiákjai útját. Biztos információk csupán az Egyesült Királyságból és az USA-ból vannak, ezek az országok központi adatbázisokban vezetik, mely országból hányan tanulnak náluk. A külföldi tanulásra felkészítő Engame Akadémia a fellelhető adatokból minden évben megbecsüli a más országokban tanulók számát, eszerint jelenleg körülbelül 10 ezer magyar fiatal jár a határokon kívül egyetemre. Az Egyesült Államokban 2016-ra 7 százalékkal nőtt a magyar egyetemisták száma, az Egyesült Királyságba pedig 11 százalékkal több tanulót vettek fel alapképzésre, mint egy évvel korábban.
A legnépszerűbb célországnak az Egyesült Királyság mellett Németország és Ausztria számít, az utóbbi két országban minimális regisztrációs költségek mellett szinte ingyenes az oktatás, szemben az angol, egységesen 9000 fontos (több mint 3,2 millió forint) éves tandíjjal. „Szerintem ezt az összeget az sem fizeti ki zsebből, aki egyébként megtehetné, mert nagyon jó a diákhitel-rendszer. Akkor kell elkezdeni a törlesztést, ha az ember évi fizetése túllépi a 21 ezer fontot, és az a fölötti rész 9 százalékát kell csak befizetni. Ez egy itt dolgozó embernek nem nagy teher” – mondja Tóth Bori, aki első éves az International Business, Finance and Economics elnevezésű szakon, Manchesterben. Drágasága ellenére a magas színvonal és gyakorlatorientált oktatás mellett éppen a jó diákhitel-rendszer miatt vonzó Anglia a magyar diákok számára is, de mióta az angolok úgy döntöttek, kilépnek az Unióból, ez a lehetőség veszélyben forog. 2017 őszén még biztosan a korábbi feltételek mellett iratkozhatnak be az uniós államokból származó diákok, köztük 575 magyar fiatal. „Amíg az Egyesült Királyság ténylegesen ki nem lép az EU-ból, addig ez várhatóan így marad. Vagyis ugyanannyi tandíjat kell fizetniük, mint az angol diákoknak, és a diákhitelt is hasonlóan kedvező feltételek mellett vehetik fel, de mind több cikk szól arról, hogy az angol felsőoktatás a Brexit legnagyobb vesztese lehet. A világ legjobb egyetemeinek jelentős része itt található, és most egész Európából a legjobb diákok, oktatók és kutatók közül szemezgethetnek. Ám, ha szigorodnak a szabályok, jelentősen csökkenhetnek a lehetőségeik. Emellett a kutatási támogatások nagy része is uniós forrásból származik” – mondja Lévai Balázs, az Engame Akadémia vezetője. A legtöbben abban bíznak, hogy ha lesz is Brexit, az angol egyetemek lobbiereje elég erős lesz ahhoz, hogy a felsőoktatásnak kedvezményeket harcoljon ki.
A kép illusztráció! FOTÓ: Thinkstock
Bár az ország iránti érdeklődés egyelőre nem csökken, már mutatkoznak jelei, hogy hosszú távon nőni fog az inkább Németországba és Ausztriába készülők száma. A 2-3 év múlva érettségiző gyerekek szülei a Brexittel kapcsolatos bizonytalanság miatt egyre többet érdeklődnek a német nyelvű felsőoktatási intézmények iránt - mondja Lévai Balázs. A német egyetemek pedig idővel megpróbálhatják átvenni az angolok szerepét a „felsőoktatási piacon”, már lazítottak is poroszos szokásaikon, és közelítenek az angolszász hagyományokhoz. Ebbe a versenybe a jövőben Hollandia és a skandináv országok szállhatnak be, bár ezeken a helyeken egyelőre kevés angol nyelvű alapképzés indul. A magyar fiatalok számára ugyanakkor közelsége és ingyenessége miatt Ausztria lehet nagy csábítás, még akkor is ha az oktatás színvonala itt elmarad az angolszász és a német intézményekétől. Felvételi sincs, csak be kell iratkozni, az első év során viszont kemény vizsgákkal szórják ki a hallgatók jelentős részét.
Egy biztos: évről-évre nő azoknak a magyar diákoknak a száma, akik nem szívesen választanák a magyar felsőoktatást a rengeteg bizonytalanság, és hirtelen meghozott oktatáspolitikai döntések következtében. A nyugat pedig vonzó, a gyakorlatközpontú oktatás, jobb technikai felszereltség, és nem utolsósorban a biztosabb jövőbeni megélhetés miatt. A külföldi diploma itthon akár nettó 68 ezer forintos bérelőnyt is hozhat az Educatio Nonprofit Kft. 2014-es kutatása szerint, de egyáltalán nem biztos, hogy a külföldön tanulók hazatérnek, így egy generáció legjobbjai ragadhatnak Magyarországon kívül, és nyitott kérdés, hogy valaha visszajönnek-e.
