Eddig mintegy 122 milliárd forintot fizettek be a cégek a népegészségügyi termékadó (neta) bevezetése, 2011 óta a költségvetésnek - tudta meg a Népszava. A befolyt összeg évről évre növekszik, 2011 négy hónapjára alig több mint 3 milliárdot, tavaly pedig ennek kereken tízszeresét kapta költségvetés e címen a túl sós, túl édes termékek forgalmazóitól.
Ami az egészségkárosító termékek adójából befolyik, azt mint többletforrást megkapja az egészségügy – nyilatkozta lapunknak Bodrogi József egészségügyi közgazdász, akinek 2011-ben miniszteri biztosként meghatározó szerepe volt a meglehetősen újszerű adónem előkészítésében. Az első teljes évben befolyt összeg az egészségügyben dolgozók béremelését szolgálta.
Az új közteher, közismertebb nevén a „csipsz-adó” bevezetésének egészségpolitikai célja az volt, hogy a bizonyítottan sok cukrot, sót, koffeint vagy egyéb egészségkárosító anyagot tartalmazó élelmiszerekből, üdítőkből minél kisebb legyen a fogyasztás, illetve a gyártók változtassanak e termékek receptúráin, csökkentsék a felhasznált egészségtelen összetevők arányát. A törvény hatálya alá az előrecsomagolt cukrozott készítmények, az üdítők, a gyümölcsíz, az ízesített sör, az alkoholos frissítők, az energiaitalok, a sós snackek, valamint a levesporok, ételízesítők tartoznak, amennyiben cukor-, só- illetve koffein tartalmuk meghaladja a meghatározott határértéket. 2015 januárjától pedig az alkoholos italok is adóköteles termékek lettek.
A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet múlt évben nyilvánosságra hozott elemzéséből kiderül, hogy az egyes élelmiszerek büntető adóztatása bizonyos mértékben el is érte a célját. E cikkek kínálata és forgalma csökkent. A gyártók 40 százaléka változtatott a receptúrán: 70 százalékuk csökkentette, a többiek pedig teljesen elhagyták azt. A neta-köteles termékeik forgalma több mint negyedével csökkent, míg átlagáruk 29 százalékkal emelkedett. A kutatásból kiderül az is, hogy e termékekből kedvelőik negyedével, harmadával kevesebbet vásárolnak, mint az adó bevezetése előtt egy évvel.
Az eredményekhez Bodrogi József hozzátette: egészségpolitikai siker, hogy az energiaital-gyártók csökkentették termékeik koffein, illetve taurin tartalmát. Emiatt az általuk eredetileg literenként fizetendő 250 forintos adó, negyvenre mérséklődhetett, ám ezen italok cukortartalma maradt. Például egy liter kóla egészségadója ma már csak hét forint. Ez az plusz költség viszont nem elég ahhoz, hogy visszatartsa a vásárlókat. De nem is feltétlenül a sokszor emlegetett kóla a legproblémásabb, még ha abból egy pohárban tíz teáskanyálnyi cukor is van. A jeges tea ennél is többet tartalmaz és háromszor annyi is fogy belőle, mint a kólából.
A közgazdász aggályait pedig alátámasztja a legutóbbi Országos Táplálkozás- és Tápláltsági Állapot Vizsgálat, miszerint még nem hozott áttörést a magyarok életmódjában az új adónem. Hozzáadott cukorból mindenki többet fogyaszt, mint öt évvel ezelőtt. A többlet felét a cukrozott üdítőkből, ízesített ásványvizekből, és energiaitalokból veszi magához a lakosság, 15 százalékát pedig tartósított gyümölcsökből (lekvár, dzsem), 10-10 százalékát cukrozott tejtermékekből, édességekből, kekszekből eszik meg a magyarok.
Az Egészségfejlesztési Intézet elemzése is megjegyzi, óriási probléma, hogy az emberek csaknem harmada nem is hallott a neta bevezetéséről, jelentős hányaduk egyáltalán nem vagy tévesen ismerte a neta hatálya alá tartozó termékek körét, és harmaduk-negyedük az új adó bevezetésének céljaival sincs tisztában. A közgazdász szerint is hiba, hogy az adó mellett nincs erőteljes lakossági kampánya a programnak.
Bodrogi József büszke arra, hogy a hazai egészségnevelő adó messzire vitte hírünket a világban. Úgy tudja, az Egészségügyi Világszervezet (WHO)hamarosan külön jelentést hoz nyilvánosságra a népegészségügyi termékadóval kapcsolatos tapasztalatokról.
