;

Franciaország;választási kampány;Marine Le Pen;Frexit;

Le Pen és környezete hisz a győzelemben FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SYLVAIN LEFEVRE

- Brexit után jön a Frexit?

Hivatalosan is megkezdte választási kampányát szombaton Marine Le Pen. Az elnökválasztás első fordulóját április 23-án, a másodikat május 7-én rendezik Franciaországban. Ez lesz talán az Európai Unió legnagyobb kihívása 2017-ben. A francia szélsőjobb államfőjelöltje azzal kampányol, hatalomra jutása esetén jöhet a Frexit, azaz Franciaország kilépése az Európai Unióból.

A francia szélsőjobb államfő jelöltje, a Nemzeti Front (FN) elnökasszonya szombaton nyitotta meg kampányát. Nagyvonalakban ismertette 144 pontos választási programját, amelyek között kiemelt helyen szerepel Franciaország uniós kilépésének, a Frexitnek az ígérete és a közös európai valutának, az eurónak, mint francia fizetőeszköznek az elvetése. „Ennek a programnak az a célja, hogy visszaadjuk Franciaországnak a szabadságot, népének pedig a saját hangját”, fogalmazott Le Pen a nyitórendezvényen.

Franciaország Európai Uniós tagsága kapcsán a Nemzeti Front első lépésben az uniós alapszerződések újratárgyalását veti fel, a tagállamok elutasítása esetén következne a Frexit referendum. E program szerint az Európai Unióban nincs szükség közös fizetőeszközre, vámunióra, nincs szükség hozzájárulásra a közös költségvetéshez és az uniós jog sem kell hogy elsőbbséget élvezzen a nemzeti jog fölött. Ha ezeket a javaslatokat nem fogadja el a többi tagország, akkor az elnökké választott Le Pen a választások után hat hónapon belül referendumot ír ki Franciaország EU-tagságáról.

A program makrogazdasági kérdésekben nem túl részletes, de egy a Reuters hírügynökségnek nyilatkozó FN-politikus szerint a Nemzeti Front kormánya mindenképpen protekcionista lenne, közbeszerzéseken például csak francia cégek indulását engedélyezné, amennyiben az árkülönbség nem lenne túlságosan nagy. Le Pen tanácsadója, Jean Messiha azt is elmondta a Reutersnek, hogy a Front kötelezővé tenné minden boltban egy bizonyos, egyelőre nem meghatározott százaléknyi francia áru jelenlétét, a francia ipar feltámasztását és minden nemzetközi szabadkereskedelmi egyezményt elvetne.

Le Pen adócsökkentést ígér, a munkahét 33 órán tartását, a nyugdíjkorhatár csökkentését 62-ről 60 évre, a gyerekek utáni kedvezményeket nem kötnék a szülők jövedelméhez, azok alanyi jogon járnának. Ingyenes oktatásban viszont csak francia állampolgárok részesülhetnek, más uniós tagállamok polgárai nem. Azoknak a cégeknek, amelyek külföldieket alkalmaznak, 10 százalékos illetéket kell majd fizetniük. Ha Le Pen lesz az államfő, 10 ezerrel emeli majd a rendőrök számát és 40 ezerrel bővíti a börtönbeli férőhelyek számát is.

Igencsak radikális lépéseket tervez a bevándorlás és menekültkérdésben is – maximum 10 ezer menekültet fogadna be évente Franciaország (még ez francia szélsőjobb elképzelés is megengedőbb, mint a magyar és a V4-ek kormányzati álláspont.) A parlamenti képviselők számát felére csökkentené.

A felmérések következetesen azt jelzik, hogy Le Pen az első fordulót megnyeri, de bármely jobb- vagy balközép ellenfelével szemben veszítene a második fordulóban. A Nemzeti Front politikusai azonban azt hangoztatják, hogy a felmérések és a média szerint Donald Trump soha nem nyerhette volna meg az amerikai elnökválasztást. De megnyerte és Le Pen is meg fogja nyerni a május 7-i második fordulót, állítják a Front politikusai.

Hogy ki lesz Le Pen ellenfele május 7-én, az egyre kuszább. A korábban biztos győztesnek tekintett Francois Fillont meggyengítette a felesége alkalmazása körül kirobbant botrány, a jobbközép vezető politikusai rendre hátrálnak ki mögüle. Múlt héten a francia ügyészség már nemcsak Fillon feleségnek, hanem két gyermekének fiktív alkalmazását is vizsgálni kezdte. A nagy lehetőséget Emmanuel Macron, független balközép jelölt használta ki. A jelenlegi erőviszonyok közepette ő lehet Le Pen ellenfele és legyőzője májusban - Macron 23 százalékkal a második helyen áll a Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen mögött, akit a szavazók 27 százaléka támogat.

A magyar mezőgazdaság nem erősödött az elmúlt években, hanem egyre inkább lemaradóban van az uniós versenytársakhoz képest. Ezért az orosz export kiesése aligha hibáztatható, van mert amúgy is csekély volt a kivitelünk.