A magyar mezőgazdaság erősödéséről tartott beszámolót a közelmúltban Fazekas Sándor mezőgazdasági miniszter, vitatható számokkal is alátámasztva kijelentéseit. A tárca vezetője szerint a mezőgazdaság kibocsátása 2010 óta 55 százalékkal bővült, s 6 év alatt 50 ezer új munkahely létesült. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a mezőgazdaság bruttó kibocsátása 2015-ben csak 22,5 százalékkal haladta meg az egyébként igen rossz 2010. évit. 2009-hez képest pedig a növekedés csak 9 százalékos.
A KSH decemberben már közzétette az előzetes becslést a 2016-os kedvező eredményekről. Ám 2010-hez képest az összes kibocsátás növekedése még így is csak 33 százalék, 2009-hez viszonyítva pedig csak 18 százalékos a bővülés. A gyenge számok mögött az áll, hogy a magyar mezőgazdaság a versenytársak többségénél jóval kitettebb az időjárási viszonyoknak, mert a 200-250 ezer hektár öntözhető területnek alig negyedén folytatnak öntözéses gazdálkodást, és semmi jele, hogy ezen változtatni akarnának az agrárium irányítói. Ennek is betudható, hogy jó évben a mezőgazdaság 0,5-0,7 százalékkal növeli a GDP-t, rossz évben ugyanannyit, ha nem többet vesz el belőle.
Nem tudni honnan származnak a tárcavezető feldicsérő számai, akár a bruttó kibocsátást, akár a létszámokat tekintve, de alaposan túlbecsülte a hazai agrárium erősödését és a munkahelyek gyarapodását - nyilatkozta a Népszavának Némethné Pál Katalin, aki egy tanulmányban cáfolta a szaktárca állításait. A GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője a KSH és az Agrárgazdasági Kutató Intézet számaira alapozva azt állapította meg, hogy a mezőgazdaságban az alkalmazottak száma 7 év alatt 83 ezerről 78 ezerre csökkent. Ez nem a munkahelyek drámai növekedésére utal, még ha a családi vállalkozások révén nőtt is a nem alkalmazottként a mezőgazdaságban dolgozók száma.
A kormányzati propaganda szerint Magyarországot több mint 6 milliárd dollár kár érte az Oroszország elleni szankciók miatt. A legtöbb szakértő ennek legföljebb 10 százalékát tartja reálisnak, de abból sem lehet minden dollárt a szankciók terhére írni. A magyar agrárkivitel pedig már jóval a Moszkva ellen a Krím-félsziget annektálása miatt bevezetett szankciók előtt sem érte el a teljes kivitel 8-10 százalékát. A magyar agrárkivitel évi 240-250 millió dollár volt, a szakértők 120-240 millió dollárra teszik a szankciók okozta mezőgazdasági exportveszteséget. A Külkereskedelmi és Külügyminisztérium tavaly év végi kimutatása szerint mégis 400-450 millió dollár vesztesége származott a magyar agráriumnak az orosz piacvesztés miatt. Egyebek mellett azért is, mert sok magyar áru kerülő úton, például Szerbián keresztül, átcsomagolva érkezett az orosz piacra.
Az orosz piac visszaszerzésére később is kevés az esély. Oroszország az elmúlt években jelentős állattenyésztő kapacitásokat épített ki, gabonából pedig nettó exportőrré vált, nem szorul rá a magyar mezőgazdasági alapanyagokra - jegyezte meg Némethné Pál Katalin. Egyre több orosz üzletember áll át az olajról a mezőgazdaságra.
Az agrárminiszter derűlátó nyilatkozataival és adataival ellentétben a magyar mezőgazdaság teljesítménye egyre inkább leszakad az uniós átlagtól. Továbbra is a külterjes, mezőgazdasági alapanyagtermelésen van a hangsúly. Lemaradtunk a hozamokkal, a technikai, technológiai felszereltséggel és és még lehetne sorolni. Kormányprogramok és uniós támogatások helyett a piaci versenynek kellene megfelelni. Addig erre nem sok esély van, amíg a földpiacról ki vannak rekesztve azok, például agrártársaságok, külföldiek, akik a legtöbbet tudnák tenni az agrár-versenyképesség javításáért - tette hozzá a kutatásvezető.
