felsőoktatás;minimálbér;bértábla;garantált bérminimum;

Korábbi felvétel a felsőoktatásban tanulók és dolgozók tüntetéséről. FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava

- Béremelést követelnek a felsőoktatásban dolgozók

A fizetések emelését szeretné elérni a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ), szerintük ugyanis Magyarország költségvetési helyzete, a gazdaság következő évekre jelzett növekedése lehetővé teszi a felsőoktatásban dolgozók bérének érdemi rendezését - olvasható a szakszervezet közleményében. Hangsúlyozták: az ösztönző, megtartó erővel bíró, differenciált bérek kialakítása elengedhetetlen a kiemelkedő szakmai jártasságú munkatársak megtartásában.

Mint írták, különösen sürgető az oktatást-kutatást támogató munkatársak tudását, tapasztalatát elismerő differenciált bérrendszer helyreállítása, ugyanis az ebben a munkakörben dolgozók fizetését alapvetően a 2008 óta változatlan közalkalmazotti bértábla határozza meg. A minimálbér és a garantált bérminimum már a bértábla kétharmadát lefedi, tovább nem tolerálható bérfeszültséget okozva. Az FDSZ ezért kezdeményezte az oktatást-kutatást támogató munkakörben foglalkoztatottak számára a minimálbérre és a garantált bérminimumra épülő felsőoktatási bértábla kialakítását.

Emlékeztettek: bár az oktatók, kutatók, tanárok alapbérét a kormány 2015-ben elfogadott intézkedése elmozdította a 2008-as szintről, de a háromlépcsős emelés csak megközelítőleg kompenzálja az inflációs értékvesztést. Az oktatói-kutatói utánpótlás biztosítása, a felsőoktatás minőségének megőrzése indokolja az oktatói bértábla rendezését is. Az FDSZ egyeztetett a Magyar Rektori Konferenciával is, javaslataikat közös beadványban juttatták el az Emberi Erőforrások Minisztériuma Oktatásért Felelős Államtitkárságára.

"Gúzsba kötve" táncolnak az egyetemek
"A felsőoktatás a 80-as, 90-es évek szemlélete szerint működik, minden intézmény a gúzsba kötve táncolás művészetét mutatja be" - fogalmazott Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke a Magyar felsőoktatás 2016 - Helyzetkép: várakozások és eredmények című konferencián, amelyet múlt csütörtökön rendeztek meg Budapesten.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora ezt nem sokkal azután mondta, hogy Jenei Zoltán, a PTE kancellárja közölte: lényegében megszűnt az intézmény adósságállománya. Az egyetem 2015 előtt 2,7 milliárd forint adóssággal küzdött, ezt akkor év végére sikerült 835 millió forintra mérsékelni. 2016 végére ez az összeg 50 millió forintra csökkent.
Bódis elismerte, hogy több forrást kaptak az intézmények, de szerinte ettől önmagában még nem lett jobb a felsőoktatás. A kancellári rendszerrel kapcsolatban úgy vélekedett, ha azt veszik, hogy ma konszolidált a felsőoktatás, akkor sikeres, de a végeredménynek kellene jónak lennie.

A Soros-birodalom mélyen beépült a konzervatív jobboldali értelmiségbe, illetve a NER hatalmi struktúráiba - az Eötvös Károly Intézet (Ekint) így reagált arra, hogy a Magyar Idők azt írta a civil szervezetről, már a 2010-es választások előtt támadni kezdték a "nemzeti-konzervatív oldalt" a Mi fenyegeti a köztársaságot című vitasorozatukkal.