;

Európai Bizottság;támogatás;Málta;kötelező kvóta;soros EU-elnök;

Máltára is több menekült érkezett 2016-ban, mint az előző évben FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JOHN MOORE

- Szolidaritást követel a soros EU-elnök

A közép-európai országok ugyan hevesen ellenállnak a kötelező kvótáknak, elutasítják a menekültek betelepítését, ám a jelek szerint Magyarország is hiába „üzent Brüsszelnek”. A soros elnök Málta ugyanis ragaszkodik a kötelező kvótákhoz, s e tekintetben az Európai Bizottság támogatására is számíthat.

Málta január elseje óta tölti be az Európai Unió elnöki tisztségét. Az unióhoz Magyarországgal egy időben, 2004-ben csatlakozott állam először látja el a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet. A soros elnök programjának fontos eleme a menekültkérdés kezelése, s e tekintetben hasonló álláspontot képvisel, mint Olaszország. Itáliában az elmúlt évben ismét jelentősen megemelkedett a menekültek száma. Az Európai Unió és Törökország között tavaly márciusban megszületett menekültügyi megállapodás, valamint a balkáni útvonal lezárása miatt tavaly több mint 175 ezren értek partot Olaszországnál.

Hogy mennyire vészes a helyzet, azt az is jelzi: 2017 első 12 napjában 730 menekültnek kellett segítséget nyújtani a Földközi-tengeren, ami háromszorosa annak, mint ahányan a tavalyi év ugyanezen időszakában kerültek bajba. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint az elmúlt évben 26 ezer árva gyermek jutott el Olaszországba. Elsősorban eritreaiakról, nigériaiakról, gambiaiakról és egyiptomiakról van szó. A fiatalok különösen veszélyeztetettek, kivált a lányok, akikre emberkereskedők csaphatnak le.A római kormány kötelezni kívánja a menekülteket arra, hogy dolgozzanak addig, amíg el nem bírálják menedékkérelmüket. Olaszországban azért is érzékeny téma a menekültkérdés, mert továbbra is romokban hever a gazdaság, ezzel együtt a bankrendszer, a fiatalkori munkanélküliség pedig a felzárkóztatási programok ellenére is eléri a 40 százalékot, s ilyen helyzetben népszerűek lehetnek a populista felhangok, amelyek azt sugallják: minden rossz okozói a bevándorlók.

A Földközi-tenger útvonalának újbóli felfedezése Máltát is nagyon érzékenyen érinti. A máltai soros elnökség ezért a legnagyobb hangsúlyt a migrációs válság kezelésére helyezi. Valletta célja egy közös uniós menekültügyi ügynökség létrehozása, a dublini rendszer reformja, illetve az, hogy az EU olyan újabb megállapodásokat kössön a főbb afrikai migrációs származási és tranzitországokkal, amelyek lehetővé teszik a bevándorlóáradat hatékonyabb kezelését.

Joseph Muscat máltai kormányfő olyan munkaközvetítő hivatal felállítását jelentette be, amely – olasz mintára – szintén munkalehetőséget biztosítana a bevándorlók számára, s könnyebben felvehetnék a kapcsolatot a munkáltatókkal.

Muscat úgy véli, hogy tavasszal, vagyis még a máltai elnökség során, annyi menekült indul útnak a Földközi-tengeren, az Európai Unió felé, amire még sosem volt példa. Az Európai Uniónak nem maradt sok ideje arra, hogy felkészüljön a várhatóan valóban jelentős emberáradatra. Muscat ezért február elejére rendkívüli uniós csúcsot iktatott be az EU-s állam- és kormányfők részvételével, amelynek fő témája a menekültkérdés lenne.

Málta saját fontos érdeke is, hogy konkrét eredményre jusson a kérdésben a soros elnökség végéig. Ennek azonban a szolidaritás lenne az alapja, amelyet eddig nemigen tapasztalt, kivált a közép-európai államok részéről. A 420 ezres sziget messze nincs kitéve olyan megpróbáltatásoknak, mint Olaszország, hiszen az olasz parti őrség a máltai partoknál is folyamatosan járőrözik. Nem világos, hogy Valletta milyen ellenszolgáltatásokat ad ezért Rómának. Hírek szerint a megállapodás szerint a kis szigetország ígéretet tett Rómának arra, hogy az EU-ban menekültkérdésben teljes egészében az olasz álláspontot támogatja majd.

Mindez egyáltalán nem jó hír a menekültügyi kvótákat elutasító visegrádi országok számára. Matteo Renzi volt, és párttársa, a szintén demokrata párti Paolo Gentiloni jelenlegi miniszterelnök többször is élesen bírálta azokat az országokat, amelyek felveszik az EU támogatásait, miközben nem hajlandóak szolidaritásra más uniós tagországokkal. Ennek kapcsán nem egyszer alakult ki szócsata Budapest és Róma között.

Ennek szellemében foglalt állást Carmelo Abela máltai belügyminiszter is, aki úgy véli, minden uniós tagországnak kötelessége a menekültek felvétele. Arról azonban lehet tárgyalni, tette hozzá, hogy az egyes uniós tagállamok hány bevándorló számára nyújtsanak menedéket. Muscat miniszterelnök szerint akkor lenne lehetőség a menekülteket elhelyezni a többi uniós tagországban, ha jelentősen megerősítenék az EU külső határainak védelmét.

Adóelkerülés vallettai módra
Málta ugyan az adóelkerülést is fontos témának tartja, talán nem a leghitelesebb, ha a kis ország folytat ez ellen harcot. Az Unió legkisebb állama 2012-2015 között magánszemélyeknek, vállalatoknak segített abban, hogy 14 milliárd euróval kevesebb adót fizessenek be – derült ki az Zöldek Európai Parlamenthez benyújtott jelentéséből. A dokumentum szerint a szigetországot az EU saját kritériumai alapján is adóparadicsomnak lehet nevezni.
Joseph Muscat szociáldemokrata miniszterelnököt tavaly lemondásra szólították fel, miután kabinetjének két személyiségének neve is felbukkant a Panama-aktákban. 2016 áprilisában ezrek vonultak az utcákra, hogy a kormányfő visszalépését követeljék. A Panama-iratok szerint a kormánykoalícióban ketten is érintettek a nemzetközi offshore-botrányban. Az energetikai miniszterről, Konrad Mizziről és a miniszterelnök kabinetfőnökéről, Keith Schembriről volt szó. A panamai iratok szerint Mizzi offshore céget alapított Panamában és egy trösztöt Új-Zélandon. Mizzi tagadta a vádakat, és azt mondta, az intézkedéseket azért hozta, hogy megkönnyítse a családi vagyon kezelését. Schembri szintén egy céget alapított Panamában. Ő azonban azt közölte, már kormányzati karrierje előtt üzletelt Panamában, de 2013-ban, amikor a kormányt megválasztották, eladta a részesedését.
Az EU pénzügyminiszterei még a máltai elnökség során vitatják meg azokat a javaslatokat, amelyek szerint megnehezítenék az EU-s magánszemélyek és cégek számára az adóelkerülést. Az év végéig pedig összeállítanák a világ adóparadicsomainak listáját. Felmerült azonban a kérdés, vajon Málta valóban elkötelezett-e abban, hogy elmozdítsa ezeket a témaköröket. „A máltai adórendszer finoman fogalmazva nagyvonalú, hiszen a nagyvállalatoknak profitjuk után mindössze öt százalékos adót kell fizetniük. Ez elfogadhatatlan és komoly aggályokat vet fel” – fejtette ki Sven Gielgold környezetvédő EP-képviselő a brit Guardianben.
Papíron ugyan Máltán a legmagasabb, 35 százalékos a társasági adó, az állam azonban jelentős visszatérítéseket biztosít. Ennek lényege, hogy a nyereséges vállalkozásnak meg kell fizetnie a 35 százalékos társasági adót az üzleti év végén, azonban ha egyidejűleg a társaság osztalékot fizet a tulajdonosok részére, akkor az adóhatóság a megfizetett adó 6/7-ét visszatéríti a tulajdonosoknak. Az adó-visszatérítés hatására a társasági adó tényleges mértéke csupán öt százalék. A külföldi állampolgárok számára a társasági adó ráadásul eleve csak öt százalék.
Málta bizonyos vállalatok számára különféle jogcímen engedélyezte, hogy ne is fizessenek társasági adót. A holding cégekre szintén további adóelőnyök vonatkoznak, ugyanis teljes mértékben adómentesnek minősülnek egyes befektetési jellegű jövedelmek, például az osztalék és az üzletrész eladásából származó nyereség.
Az elmúlt évben az Európai Bizottság is arra a következtetésre jutott, hogy a szigetország „túlzott nagyvonalúságot tanúsít” adókérdésekben. E tekintetben Málta Luxemburgot is megelőzi.
Málta egyik illetékese visszautasította a vádakat, állítása szerint minden uniós előírást magáévá tett az állam.

Szlovákia, amely tavaly volt az EU soros elnöke, ugyan előzőleg felvetette a rugalmas szolidaritás lehetőségét, amely azt jelentené, hogy egy ország az EU közös kasszájába való befizetéssel elérhetné, ne kelljen menekülteket befogadnia, Málta számára azonban ez nem megoldás. „A szolidaritás szolidaritást jelent” – hangoztatja a vallettai kormány.

Az olasz segítség ellenére Máltára is több menekült érkezett. Muscat kormányfő elismerte, nincs náluk a bölcsek köve, ők sem tudják, mi az igazi megoldás a krízis elhárítására. Az azonban nem kérdés a kabinet számára, hogy prioritást élvez az EU külső határainak megerősítése. Ebben szerepet játszhatnak olyan megállapodások, amelynek alapját az EU és Ankara közötti megegyezés képezné. George Vella máltai külügyminiszter szerint lehetőség nyílik hasonló megállapodás megkötésére Egyiptommal. Minden többi észak-afrikai ország, s az első helyen Líbiát említette, azonban túlzottan instabil belpolitikai viszonyokkal rendelkezik ahhoz, hogy dűlőre jussanak velük. Líbia lényegében több részre szakadt, az EU Fajez Szerradzs kormányát ismeri el, ez azonban túl gyenge ahhoz, hogy bármit is elérjen az országban. Olaszország már megpróbált megállapodásra jutni Líbiával a menekültáradat visszaszorítására, ám az észak-afrikai állam nem fogadta el Róma feltételeit.

Az Integra Fondation emberi jogi szervezet szerint nagyon veszélyes lenne egy ilyen megállapodás megkötése. Líbiában ugyanis katasztrofális a menekültek helyzete, így rendkívül cinikus lenne a sorsukra hagyni őket egy olyan államban, ahol másodrendű polgárokként kezelik őket. „Ez a politikai erkölcsiség válságát jelentené” – fejtette ki a szervezet vezetője, Maria Pisani.

Málta egy másik veszélyre is figyelmeztet Líbia kapcsán. Mint mondta, ha a Kreml további katonai támogatást nyújt Khalifa Haftar tábornoknak, akkor nemcsak azt éri el, hogy Vlagyimir Putyin beleszólhasson a líbiai válságba, azt is, hogy olyan konfliktust generáljon, melynek nyomán még nagyobb emberáradat indulhat az Európai Unió felé. „Mindig is tudtuk, az az oroszok álma, hogy katonai bázisokat hozzon létre az észak-afrikai, Földközi-tengerrel határos országokban” – vélekedett a máltai külügyminiszter.

La Valletta úgy véli, Líbiával kapcsolatban az is gondot jelent, hogy az EU egyes országai más és más stratégiát képviselnek arra vonatkozóan, hogyan lehetne ismét stabil állammá tenni, miközben az Unió államainak egységes álláspontra kellene jutniuk a kérdésben.

Málta szerint az lenne a megoldás, ha az EU azokkal az országokkal venné fel a kapcsolatot, amelyek az észak-afrikai államok szomszédai, illetve amelyekből sok menekült indul útnak, így Malival, Nigerrel, Nigériával, Csáddal. A cél az, hogy ellehetetlenítsék az embercsempészek helyzetét. Ambiciózus elképzelések ugyan, de a gyakorlati megvalósítás egyelőre inkább csak vágyálomnak tűnik.

Csökkenő jelentőség
A rotációs elnökség a Lisszaboni Szerződés életbe lépése óta valamelyest veszített korábbi jelentőségéből, főként amiatt, hogy a külügyi tanács üléseit már nem az elnöklő ország külügyminisztere, hanem az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője vezeti. A többi szakminiszteri tanácskozáson azonban továbbra is az érintett ország feladata a napirend kialakítása, az álláspontok közelítése és a kompromisszumok elérése.
Málta után Észtország lesz a következő soros elnök, mivel az Egyesült Királyság lemondott a 2017 második félévében esedékes soros uniós elnökségéről, miután júniusban a kilépés támogatói kerültek többségbe a szigetország uniós tagságáról kiírt népszavazáson.
Magyarország 2011 első felében látta el először az EU elnökségét, és 2024-ben fog ismét sorra kerülni.

Oroszország az élbolyba került a világon a migránsok számát tekintve. Már a múlt év tavaszán 11,9 millióra becsülte a nem Oroszországban születettek számát a migrációval foglalkozó nemzetközi szervezet, a rejtőzködőket azonban számba sem vették. Azóta egyre többet foglalkozik az orosz média a kialakult helyzettel, ami sok tekintetben eltér attól, amivel Európában szembesülünk.