áfa;vendéglátás;élelmiszer;árak;

A hétvégi akciók során az áruházakban hamar elfogyott a csirkemell FOTÓ: THINKSTOCK

- A kisebb áfa nem tett mindent olcsóvá

A mikro- és kisvállalkozások nem mindig tudják továbbadni az áfacsökkentést a fogyasztóknak. A vendéglátásban nem mérséklődtek az árak, az élelmiszer kereskedelemben hiánycikk lett a baromfihús, ahol pedig van, ott alig csökkent az ára.

Csalódhatott, aki arra számított, hogy egy már leszállított, 18 százalékos áfával kifizetett vacsora olcsóbb is lesz, mint amikor még 27 százalék volt rá az áfa. A vendéglátásban ugyanis nagyrészt maradtak az árak, mert nagy arányban dolgoznak minimálbéren, illetve garantált bérminimumon a munkavállalók amit idén ráadásul kötelező emelni. Ezért a kormánynak is az volt a szándéka, hogy a munkaadók az áfacsökkentésből felszabaduló forrásokat a foglalkoztatottak béremelésére, illetve fejlesztésekre fordítsák.

Az önkiszolgáló éttermek, a rendelésre házhoz szállítást vállaló, illetve a munkahelyi étkeztetésben, közétkeztetésben tevékenykedő vállalkozóknak azonban még erre sincs esélyük, mert a törvény számukra továbbra is 27 százalékos áfát ír elő.

A helyzetet csak bonyolítja, ha egy étkezde helyben, asztalnál is felszolgál ételeket, de a vevő el is viheti a kiválasztott fogást. Adóellenőr legyen a talpán, aki például követni tudja, hogy valaki megvette, kifizette az adagját 18 százalékos áfával, hogy helyben fogyassza el, ám becsomagoltatja és elviszi - említett egy kiskaput a Népszavának nyilatkozó gyakorló vendéglős. Az eligazodáson nem segít az adóhatóság által kibocsátott 6 oldalas magyarázó szöveg sem, mert annak értelmezése valamilyen könyvelői képzettséget igényel.

Az áfacsökkentésről már fél évvel ezelőtt megszületett a döntés, ezért jó lett volna, ha egyértelmű végrehajtási utasítás jelent volna meg legalább novemberben - említette a gyakorló szakember. Ebben segíthetett volna, ha a törvény előkészítésekor a döntéshozók a szakmai, érdekvédelmi szervezetekkel is egyeztetnek. A jogszabály diszkriminatív, mert az ágazaton belül önkényesen válogatva szabta meg az eltérő áfakulcsokat, ez pedig a döntéshozók hozzá nem értését bizonyítja - tette hozzá a szakember. A jelenlegi formájában túlságosan aprólékos és túlszabályozott a vendéglátásra kialakított áfaszabályozás.

A kormány 2018-ban a vendéglői áfát 18-ról 5 százalékra tervezi tovább mérsékelni, ami még szélesebbre nyitja az ollót a vendéglői és munkahelyi, illetve közétkeztetés, valamint az önkiszolgáló és házhoz szállító vállalkozások terhei között. Ésszerűbb lenne az ágazatban egységes áfakulcsot alkalmazni. Kérdés, hogy a költségvetés elbírná-e ezt a bevételkiesést - summázta a szakember.

Az élelmiszerek áfájának csökkentése egyszerűbbre és áttekinthetőbbre sikeredett, mint a vendéglátásban. A baromfi és a tojás forgalmi adója 27 százalékról, a friss tejé 18 százalékról zuhant 5 százalékra. Ráadásul a sertéshússal ellentétben, a baromfinál a belsőségek is a kedvezőbb áfakörbe kerültek.

Az agrárminiszter a múlt héten további áfacsökkentéseket ígért 2018-ban is bizonyos feldolgozott élelmiszeripari termékek esetében, de többet egyelőre nem árult el. Agrárszakemberek az illegális kereskedelemmel rendkívül fertőzött zöldség-gyümölcs ágazatot javasolták, de szorgalmazzák a sokak számára drága édesvízi halak, a félkemény sajtok, a tejföl, a túró áfájának mérséklését is.

A kereskedők - elsősorban az élelmiszer kereskedelmi láncok -, nem csak ígérték, de valóban továbbadták a baromfi és a tojás esetében az áfa 17 százalékos mérséklését a fogyasztói árakban, illetve a friss tej esetében a 11 százalékot. A mikro- és kisvállalkozók közül akadhatnak, akik a kötelező minimálbér és garantált bérminimum emelés miatt rákényszerülhetnek, hogy az áfacsökkentésnek legföljebb csak egy részét adják tovább a vásárlóknak, mert a felszabaduló összegből emelhetik a munkavállalóik fizetését. Nem is igen tehetnek mást, hiszen a forgalomból kell kitermelniük a béremelések költségeit, ám főleg a kistelepüléseken a fogyasztás nagyjából állandó, ott nincs sok esély a bevételek érdemi növelésére.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) januári adatai mutatják majd meg az idei áfacsökkentés hatását - nyilatkozta a Népszavának Vámos György, az Országos kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Igaz, az árak hullámzóak lehetnek, mert azokat befolyásolhatja az alapanyagárak alakulása is. Tavaly a sertéshús ára például az áfacsökkentést követően ugyan lejjebb kúszott, ám a nemzetközi piacon bekövetkezett áremelkedés miatt az árak az év közepére visszahíztak az áfacsökkentés előtti szintre. Ugyanez megtörténhet az idei áfacsökkentéssel érintett termékek esetében is.

A tojáshiány egyelőre nem valószínű, hogy feljebb húzza az árakat, mert a keresletet kielégíthetik a kereskedők importból is. A madárinfluenza viszont alaposan megtizedelte a hazai baromfi és víziszárnyas állományt, ami feljebb hajthatja az árakat. Becslések szerint mintegy 3 millió jószágot kellett kényszerből levágni.

A friss tej ára azért nem zuhant a mélybe a jelentős áfacsökkentés hatására sem, mert a termelők jelentős része a felvásárlási árak emelkedése ellenére is, még mindig veszteséges és az európai piacon is növekedtek az árak.

A vásárló mégis élvezheti az áfacsökkentés előnyeit, hiszen ha nem lett volna, akkor még többet kellene fizetnie ezekért termékekért - jegyezte meg Vámos György. A víziszárnyasok esetében éppen a járvány miatt visszaesett az export, így hamarabb helyreállhat a kereslet-kínálat aránya, de hogy végül hogyan alakulnak az árak, az csak később fog kiderülni.

Akcióban az áruházláncok
A Spar után egy hét eltolással a Tesco is ezer forint alatt kínált csirkemellel csábított vásárlásra. Mindkettő rácsodálkozott, hogy mekkora az igény a kifejezetten akcióban értékesített húsra - öt-tíz kilójával is vitték. Volt ahol néhány óra alatt kiürültek a pultok, és a bizonytalan ideig tartó újratöltésig sokan hoppon maradtak. Más boltok a korábbi akciós szintre szállították le a kedvelt fehérhús az egyébként 1500 forintnál is magasabb kilónkénti árát, nem is volt akkora a kereslet rá. A piacokon volt legkevésbé érezhető az áfahatás, egy-két akciózó árus kivételével nagyjából maradtak a korábbi árak.

A világ egyik legtragikusabb nukleáris katasztrófájának helyszínét óriási napelemfarmmá alakítják át külföldi befektetők. Az ukrán kormány pályázatára rengeteg vállalat jelentkezett, köztük német és kínai cégek is - írja az origo.hu.