Giulianival az a gondja Trumpnak, hogy túl lelkesen reklámozta saját magát, a milliárdos pedig azt szereti, ha ő és nem a beosztottjai vannak a középpontban. Petraeus szenátusi jóváhagyását nehezíthetné korábbi bírósági ítélete, de nem is ez a fő gond, hanem az, hogy már túl sok tábornok van a formálódó Trump-kabinetben, a volt iraki és afganisztáni főparancsnok jelölése tovább növelné a számukat.
A megválasztott elnök John Kelly nyugalmazott tábornokot nevezte ki a belbiztonsági minisztérium élére, s ő már a harmadik volt magasrangú katona, a „veszett kutya” becenéven emlegetett James Mattis volt főparancsnok lenne a védelmi miniszter, s Michael Flynn altábornagy lesz Trump fehérházi nemzetbiztonsági tanácsadója. Mattis kinevezése a legaggályosabb, ehhez ugyanis kongresszusi felmentést kell kérni, mivel a törvény szerint csak olyan exkatona lehet tagja a kabinetnek, aki már legalább hét éve visszavonult, ő pedig csak négy éve.
Hagyományosan Washington nem hivatásos katonát állít a Pentagon élére, hogy ne sérüljön a NATO-ban is elvárásként kezelt „civil kontroll”. Nem volt hivatásos katona Dick Cheney, Donald Rumsfeld, sem Leon Panetta, Ash Carter. Szolgált Vietnamban, de nem maradt katonai pályán Robert Gates, Chuck Hagel.
Noha jól elbeszélgetett Al Gore volt alelnökkel, a klímaváltozás elleni küzdelem élharcosával, végül mégsem őt állította Trump az amerikai környezetvédelmi ügynökség, az EPA élére, hanem Scott Pruitt eddigi oklahomai főügyészt, aki hivatali ideje jó részét az EPA elleni pereskedéssel töltötte.
Michigan államban leállították a szavazatok újraszámlálását, miután egy szövetségi bíró jóváhagyta az állam fellebbviteli bíróságának ítéletét, amely kimondta, Jill Stein zöldpárti jelölt nem érdekelt fél, s ezért nem volt joga újraszámlálást kezdeményezni. Wisconsinban még számolnak, Pennsylvaniában, a harmadik államban, ahol Stein kérvényezte a voksok ellenőrzését, még döntés sem született.
