Nincs negyedszázados a gyulai felsőoktatás története. A Debreceni Orvostudományi Egyetem (DOTE) 1993-ban alapította meg itt a diplomás ápolóképzést. Erre jó hátteret teremtett a békési fürdővárosban működő 1500 ágyas és több mint kétezer főt foglalkoztató Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház. (Ezt az intézményt 2016. április elsején összevonták a békéscsabai Réthy Pál Kórházzal, ezzel az ország negyedi legnagyobb egészségügyi intézménye lett, immár Békés Megyei Központi Kórház elnevezéssel.) A diplomás ápolóképzés beindítása szakmai felismerés is volt. Hiszen az egyetemet végzett orvosok és a szakközépiskola után idekerült ápolók között túl nagy volt a különbség szakmai tudásban. Gyula városa anyagilag és épületekkel segítette a helyi felsőoktatás megszületését, ám az első sikeres évek után jöttek a gondok.
A felsőoktatás első integrációja nyomán a központtól távolabbi karoktól meg kellett válniuk az egyetemeknek. Így a DOTE búcsút intett Gyulának, s a Nyíregyházi Főiskola része lett, de majdnem ez lett a veszte. Értékesebb berendezéseit, a hallgatói és a fejlesztésre biztosított oktatói létszámot Nyíregyházára vitték át, csak a leépítésre szánt dolgozói létszám maradt meg itt. Gyula város vezetése nem törődött bele, az intézmény a megszűnés szélére sodródott. Ezért 2000-ben a Békés megyében lévő másik két felsőoktatási központtal, Szarvassal és Békéscsabával, valamint a szomszédos, Jász-Nagykun-Szolnok megyei Mezőtúrral való egyesülést és integrációt választotta. A szarvasi központú Tessedik Sámuel Főiskola keretei között keresték a megmaradás és a fejlődés lehetőségeit. Mindez alig nyolc évig, 2008. december 31-ig tartott. (Mezőtúr 2006-ban kiszállt, és a Szolnoki Főiskolához csatlakozott.)
2009. január 1-től ugyanis a teljes honi felsőoktatást átszabó integráció révén a gödöllői központú Szent István Egyetem része lett a szarvasi vízgazdálkodási és pedagógiai, a békéscsabai pénzügyi és gazdasági, valamint a gyulai egészségügyi kar. A döntést 2008-ban az Országgyűlés hozta meg. A törvényhozás két akkori fideszes tagja, Domokos László szarvasi parlamenti képviselő (mai ÁSZ-elnök) és Babák Mihály polgármester és országgyűlési képviselő – szembe helyezkedve törvényhozás nagy többségével, valamint az egyetemi és főiskolai szenátusok döntéseivel – a Tessedik Sámuel Főiskola önállósága mellett törtek lándzsát. Erős kisebbségben maradtak.
Ragyogó jövőképtől a kamutanulmányokig
A gödöllői egyetemi vezetés az egyesülésnek az előnyeire hívta fel a figyelmet. Ezért az integrációban rejlő lehetőségeket, nem spórolva a jelzőkkel, történelmi jelentőségűnek állította be Békés megye közvéleménye, politikai döntéshozói, de az új, viharsarki karok vezetői, oktatói és hallgatói előtt is. Eddig el nem képzelhető fejlődési pályáról, új léptékekről, soha nem látott beruházásokról, fejlesztésekről, azaz összességében meglehetősen kedvező jövőképről beszéltek. Ezekből viszonylag kevés valósul meg, de ne fussunk előre!
Ugyanakkor kérdés, hogy a 2009-ben megvalósult felsőoktatási integráció fajsúlyos szereplői mellett az önállóságát megőrző Tessedik Sámuel Főiskola milyen befolyást tudott volna szerezni? Milyen nagyságrendű hallgatóságot tudott volna toborozni, hogyan tudta volna tanári állományát megerősíteni, akkreditációját újból és újból biztosítani, és milyen fejlesztési forrásokat tudott volna megszerezni? Önállóan talpon tudott volna-e maradni?
2014 elejétől a szarvasi Pedagógiai kar a Szeged-csanádi Katolikus Egyházmegye fenntartásában lévő Gál Ferenc Főiskolához került át.
Alig másfél évvel ezelőtt pedig a Szent István Egyetemen keresztül a SZIE három Békés megyei kara soha nem látott fejlesztési forrást nyert el. A másfél milliárd forintot az Európai Unió biztosította kutatásra, fejlesztésre és innovációra. Mindez az érintett városok döntéshozóinak, döntően fideszes országgyűlési képviselők és polgármesterek fantáziát is megragadta. A Békés megyei felsőoktatásban a Viharsarok leszakadásának megállítását, a felzárkózást, s intelligens városok kialakítását látták. A valóság azonban egészen más lett. A helyi ellenzéki politikusok, karöltve Hadházy Ákos LMP-s politikussal, korrupcióról és visszaélésekről beszéltek. A Brüsszel folyósította jókora fejlesztési pénzek meghatározó részét plagizált kamutanulmányokra és az oktatási bérkiegészítésre költötték, ami az országos sajtó ingerküszöbét is elérte. Csak éppen a pályázat nem érte el a célját. A térség, s benne az egyetemi karok gyakorlatilag semmit sem profitáltak.
Hadházy Ákos LMP-s politikus szerint az említett másfél milliárd forint csupán négy százalékát fordították befektetésre és beszerzésre, és mindössze egy százaléka landolt Békés megyei vállalkozásoknál. 500 milliónál is többet fordítottak arra, hogy külsős cégeket bízzanak meg tanulmányírással. „Mindez több mint furcsa egy olyan intézmény esetében, ahol jelentős tudásbázis halmozódott fel. Minden bizonnyal azért szervezik ki ezeket a feladatokat, hogy a baráti cégeket jól ki lehessen tömni pénzzel” – idézte Hadházy áprilisi korrupcióinfóját a Magyar Narancs.
Hadházy Ákos nem a projektek eredményeként létrejött záródokumentációt tárta a nyilvánosság elé, hanem egy munkaanyagot és koncepciót, amellyel nemcsak az egyetemnek és a konzorciumi partnereinek okozott kárt, hanem veszélyezteti a projektekkel meghatározott stratégiai célok és irányok elérését Békés megyében – szögezte le a Szent István Egyetem közleménye. Tőzsér János rektor pedig jogi következményeket helyezett kilátásba, ám ebből, információink szerint, nem lett semmi.
Sok a jegesmedve, kevés a fóka
A gyulai felsőoktatás éppen a Szent István Egyetemmel történt integráció után, a 2010-es évek elején előbb megtorpant. Az azóta eltelt időben a fejlődés látványosan megtört, az intézmény újból a megszűnés szélére került. Hallgatói létszáma negyedére csökkent, most alig 200-an vannak, szakjai megszűnőben, oktatói és dolgozói kétharmadát elveszítette, anyagi helyzete siralmassá lett – hangzott el a gyulai képviselő-testületi október 27-i ülésének egyik interpellációjában, melyeket e sorok szerzője (mint önkormányzati képviselő - a szerk.) mondott el. E dátum még fontos lesz!
Sok honi felsőoktatási intézménnyel ellentétben Gyulán az elmúlt években nem történt a magánerőt bevonó, a közösséget szolgáló PPP-beruházás. Ez két dolgot jelentett. Azt, hogy az utóbbi években nem volt érdemi infrastrukturális fejlesztés. De azt is, hogy a felsőoktatási intézménynek nem kellett a magánerős fejlesztés költségeit törleszteni, így kijött a számára biztosított pénzből. A leépülés okai sokfélék. Szerepet játszik ebben a megváltozott felsőoktatási finanszírozás. De a felemelt ponthatárok is, amelyek miatt csökkent az itt tanuló egyetemi polgárok száma. Nem nyertek felvételt ugyanis azok, akik ide szerettek volna jönni, de nem érték el a megemelt ponthatárokat. Azok közül viszont, akik elérték, többen máshova mentek, ahol tárt karokkal fogadták őket. Így létszámhiány miatt szakok sem indultak el. Hiába, sok a jegesmedve és fogyatkozóban vannak a fókák.
Megváltozott a Szent István Egyetem (SZIE) helyzete és fejlesztési elképzelése, ezért az itteni képzési programok profilidegenné váltak, elveszítették fontosságukat. Nem lehet véletlen, hogy néhány év alatt négy vezetője is volt az Gyulai Egészségtudományi Campusnak, méghozzá mindannyian megbízással. Ez jelzi a perspektívátlanságot, kiszolgáltatottságot és a sodródást.
Miután a Szent István Egyetem (SZIE) más karainak érdekei szerint elvitték a számukra szükséges álláshelyeket, autót és egyéb működési eszközöket, az elszegényített intézményre már nincs szükségük. Még felszámolják itt a szociális munka szakot és a hírek szerint az országban elsőként itt létrehozott egészségügyi szervező szak egészségturizmus szakirány is átkerülhet Szarvasra, az egyetem profiljába illő agrárintézménybe – aztán utánuk a vízözön. Az egyetlen megmaradó szakkal a gyulai intézet nem lehet életképes. Gyula városának ez nem lehet érdeke! Nem megszüntetni, hanem a korábbi tervek szerint fejleszteni kellene a gyulai egyetemi kart – hangzott el az interpellációban.
A javaslatok között szerepelt: Gyula városa ne hagyja a Szent István Egyetemre, hogy azt tegye a gyulai intézménnyel, amit akar. A békési fürdőváros önkormányzata vigyázzon azokra az értékekre és vagyoni javakra, amelyek itt teremtődtek – az integráció után sem szerzett jogot az egyetem arra, hogy sajátjának tekintse azokat. Másrészt adjuk meg a lehetőséget a helyi felsőoktatási szakembereknek is arra, hogy alternatív javaslatokat készítsenek az intézmény jövőjére. Végül: tűzzük napirendre a főiskola ügyét, beszámolót kérve az érintett felelősöktől.
Gödöllő lemond, szegedi új ígéret
Válaszában, ha közvetetten is, szinte mindent elismert Tőzsér János, a SZIE rektora. Azt viszont tagadta, hogy szakokat vinnének el, vagy szüntetnének meg Gyulán, az infrastrukturális fejlesztések elmaradására válaszul közölte: a könyvárat fejlesztették. Nem tagadva ennek fontosságát, kari szinten ennek a súlya aligha jelentős. Mindehhez hozzátette, hogy a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) megkeresésére szakmai egyeztetések kezdődtek, amelyek azonban október elején váratlanul megszakadtak. Hozzáfűzte a rektor, hogy ezután egyeztetést kezdtek a Gál Ferenc Főiskola képviselőivel, akik október végéig ígértek választ.
Arról az apróságról azonban Tőzsér János, a Szent István Egyetem (SZIE) rektora a gyulai képviselőknek nem számolt be, hogy az által irányított intézmény nem tud és nem is akar már mit kezdeni a Gyulai Egészségtudományi Campus-szal. Legalábbis a gyulai képviselő-testület október 27-i ülésén nem derült ki semmi. Ehhez képest egy nappal később (!), október 28-án a SZIE szenátusa már le is mondott a gyulai campusról azzal, hogy azt átadja a kevésbé ismert szegedi főiskolának. Alig másfél éve, 2015 májusában Görgényi Ernő, Gyula fideszes polgármestere a Békés megyei, benne a gyulai kar 1,5 milliárdos EU-forrásból történő fejlesztése kapcsán tartott sajtótájékoztatón büszkélkedett a gödöllői központú Egyetemmel. Azt mondta: „a jelenlegi Szent István Egyetem személyében egy jó gazdát ismertünk meg, akinek szemmel láthatólag fejlesztési szándékai vannak a jövőre nézve, ami rendkívül megnyugtató az önkormányzatunk számára.” (sic!)
Ilyen előzmények után a békési fürdőváros képviselői kész helyzet elé kerültek november 24-i ülésükön. Ott ugyanis az a napirend szerepelt, hogy a helyi campus épületét ingyenes használatba átadják a Gál Ferenc Főiskolának, amely 2017. február elsejétől veszi át a Gyulai Egészségtudományi Campust. Kényszerhelyzet, hiszen a gyulai felsőoktatás csak így menthető meg. Márpedig a fürdőváros sokat ad értelmiségi mivoltára, ami felsőoktatás nélkül nehezen képzelhető el. Ezen a minapi testületi ülésen Kozma Gábor, a szegedi főiskola rektora a felsőoktatási intézmény átvétele kapcsán szolgálatról beszélt. Emellett a Szent István Egyetem korábbi közléseihez hasonlóan új fejlődési pályát, egymást erősítő folyamatokat, kibővülő és biztosan megmaradó felsőoktatási képzést vázolt fel. „Megőrzés és megújítás” – ismertette jelszavát.
A kérdés mégis az, hogy mi erre a garancia, s mindebből mi valósul meg? Avagy mi lesz a sorsa a sok hányattatást megélt gyulai felsőoktatásnak, ami a fősodortól távolabb van, de a vidék, benne a délkeleti országrész felemelkedésének és népesség-megtartóképességének egyik záloga lehetne.
