New York;tárgyalások;Donald Trump;posztok;

Rudy Giuliani posztot remél, de még nem tudni, melyiket kapja FOTÓ: EUROPRESS/GETTI IMAGES/DREW ANGERER

- Trump keresi az igazit

A New York-i Fehér Házban, a Trump-toronyban lassan formálódik az új amerikai adminisztráció. A megválasztott elnök azt ígéri, nem folytatnak további nyomozást Hillary Clinton e-mail-szervere ügyében.

Donald Trumpnak mintegy négyezer állást kell mihamarabb betöltenie, ezek közül több mint 1100 kongresszusi jóváhagyást igényel. A milliárdos még nem döntött arról, kit jelöl a külügyi tárca élére. Newt Gingrich volt házelnök Rudy Giuliani mellett lobbizott a 2012-es volt elnökjelölttel, Mitt Romney-val szemben. A volt New York-i polgármester a nemzeti hírszerzési igazgató posztjára is szóba jött. Trump „sokszínű” kormányt ígér, de eddig csak lojális támogatói, keményvonalas fehér férfiak közül válogatott. Hétfőn egy hawaii demokrata képviselőnőt is fogadott a Trump-toronyban, a korábban Sanders-párti, iraki veterán Tulsi Gabbard állítólag esélyes lehet valamelyik tárcára.

A megválasztott elnök videóüzenetben erősítette meg: elnöksége első napján felmondja a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) szabadkereskedelmi megállapodást. A kampányban Trump az amerikai állások védelmével indokolta, miért ejtené a 12 állam csatlakozásával létrejött egyezményt. Abe Sinzo japán kormányfő szerint a TPP-nek az Egyesült Államok részvétele nélkül nincs értelme. Trump elnöksége első napján feloldaná az amerikai energiatermelésre vonatkozó – jórészt környezetvédelmi - korlátozásokat. Fellépne a vízumvisszaélések ellen. A kormányzatból távozó emberek számára öt évre megtiltaná a lobbitevékenységet. Obama egészségügyi reformjának visszafordítását, s a mexikói határon tervezett falépítést nem említette.

A milliárdos szóvivője, Kellyanne Conway az MSNBC-nek úgy nyilatkozott, Trump nem tervezi, hogy vizsgálatot folytat a vesztes demokrata elnökjelölt, Hillary Clinton e-mail-szervere ügyében. A milliárdos a kampányban börtönnel fenyegette Clintont, de győzelme után a CBS-nek adott egyetlen interjújában azt mondta, Clintonék „jó emberek”, s nem akar ártani nekik.

Trump és a média kapcsolata enyhén szólva is ellentmondásos. A megválasztott elnök – a korábbi szokásokkal ellentétben – a választások óta még egyetlen sajtóértekezletet sem tartott, s az elnöki sajtóstábot többször is hátrahagyta. Hétfőn azonban meginvitálta a nagy tévétársaságok képviselőit a Trump-toronyba. Kellyanne Conway szerint a találkozó jól ment, de a New York Post úgy értesült, Trump „kiosztotta” az őt korábban bíráló újságírókat. Kedden lemondta tervezett interjúját a The New York Times-szal, mondván, a lap nem megfelelően foglalkozik a kormányalakításával.

Két héttel az amerikai elnökválasztás után az amerikaiak 53 százaléka úgy véli, Donald Trump nagyon jó, vagy eléggé jó elnök lehet – derült ki a CNN/ORC friss felméréséből. A megkérdezettek 40 százaléka bízik abban, hogy Trump elnöksége jó hatással lesz az amerikai gazdaságra, ez az arány magasabb, mint Barack Obama, George W. Bush vagy Bill Clinton első beiktatása előtt volt. Az átmenet lebonyolításával a nyilatkozók 46 százaléka elégedett, 45 százaléka azonban elégedetlen. A felmérésben megkérdezettek 63 százaléka biztos benne, hogy Trump változásokat hoz, de csak 43 százalék reméli, hogy a változások pozitívak lesznek. Barack Obama első beiktatásakor 63 százalék remélt pozitív változást. Trump népszerűségi mutatója a CNN/ORC mérései szerint az eddigi legmagasabb, 47 százaléknak kedvező a véleménye a megválasztott elnökről, 50 százaléknak azonban kedvezőtlen.

Szervezkednek az elektorok
Mintegy fél tucat demokrata elektor arra készül, hogy megpróbálja megállítani Trump elnökké választását az elektori kollégiumban – jelentette a Politico című lap. Washington és Colorado állam néhány elektora – korábbi Sanders-támogatók – Trump ellen voksolna, s republikánus elektorokat is győzködnek, hogy akadályozzák meg a milliárdos elnökké nyilvánítását december 19-én.
Ehhez azonban legalább 37 republikánus elektornak kellene átállnia, ami szinte kizárt. De még ha - döntetlen esetén - az elektori kollégiumból a washingtoni képviselőházba kerülne át a döntés, az ottani republikánus többség akkor is Trumpot erősítené meg. A „hűtlen elektorok” célja inkább az, hogy vitát kezdeményezzenek a 228 éve létező elektori kollégiumról.

Bajban lesz az Európai Néppárt, ha a német szociáldemokrata politikus, Martin Schulz jövő év elején valóban úgy dönt, hogy konzervatív személyiségnek adja át az Európai Parlament elnöki tisztségét. Egyelőre ugyanis nem tud egységesen felsorakozni egyetlen jelölt mögé sem az Európai Néppárt. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy nem jelentkezett a posztra igazán erős személyiség.