Svédország a lutheránus vallás fellegvárának tekinthető, hiszen a lakosság majdnem kétharmada lutheránus, igaz, csak hat százalékuk gyakorolja vallását. Az ökumenikus ima során a katolikus egyházfő arra kérte a jelenlévőket, hagyjanak fel a vitákkal, s ismerjék el saját hibáikat. A Lutheránus Világszövetség képviselőivel a katolikusok és az evangélikusok közötti párbeszéd folytatására szólított fel. Az imát követően közös nyilatkozatot írt alá Ferenc pápa és Munib Younan püspök, a Lutheránus Világszövetség elnöke.
E dokumentummal „hálánkat fejezzük ki Istennek a lundi székesegyházban tartott közös imaalkalomért, amellyel elkezdjük a megemlékező évet a reformáció ötszázadik évfordulójáról. A katolikusok és evangélikusok közötti állandó és gyümölcsöző ökumenikus párbeszéd ötven esztendeje segített minket, hogy felülemelkedjünk sok különbözőségen, és mélyebbé váljon köztünk egymás megismerése és a kölcsönös bizalom. Közeledtünk egymáshoz felebarátaink – gyakran szenvedések és üldöztetések között élő felebarátaink – közös szolgálata által is. A párbeszéd és a közös tanúságtétel által már nem vagyunk idegenek. Sőt, megtanultuk, hogy az, ami összeköt minket, nagyobb annál, mint ami elválaszt” – hangzik a dokumentum a Magyar Kurir fordítása szerint.
Martin Junge, a Lutheránus Világszövetség főtitkára történelminek nevezte az ökumenikus imát s a nyilatkozatot, amely alkalmat ad a két vallás képviselőinek arra, hogy „távolságot tartsanak a múlttól, elhatárolódjanak azoktól a konfliktusoktól, amelyek előidézték az egyházszakadást” – fejtette ki. Luther Márton 1517. október 31-én tűzte ki 95 tézisét a wittenbergi várkastély falára, később kiközösítették.
Miközben valóban történelmi esemény színhelye volt Lund, a történések az evangélikus egyház megosztottságára is utalnak. A Németországi Evangélikus Egyház (EKD) képviselői nem voltak jelen a svéd városban, a szervezet elnöke, Heinrich Bedford-Strohm azonban azt közölte, szó sincs arról, hogy ennek a világszövetség és az EKD közötti konkurenciaharc lenne az oka.
Más források szerint azonban igenis vannak ellentétek a két szervezet között, s az EKD nem veszi jó néven, hogy a Szentszék csak a világszövetséggel egyeztet ökumenikus kérdésekben, velük nem.
