Az MNB vizsgálatából kiderül, hogy 2014 óta egyre nagyobb mértékben vásárolnak az emberek ingatlanokat befektetési céllal. Ennek oka, hogy az emelkedő jövedelmek és a mérséklődő munkanélküliség miatt megnőtt a háztartások egy részének vagyona, ami - elsősorban a fővárosban - az ingatlanokban jól kamatoztatható, különösen a szinte láthatatlan banki és állampapírkamatok mellett. Az MNB mérései szerint így akár 15 százalékos éves, rendkívül magas hozamot is el lehetett érni, még ha az utóbbi időszakban ez némileg csökkent is. Az MNB szakértői a jelenlegi áralakulást annak ellenére nem tekintik túlzónak, hogy az az elmúlt három évben Európában a legmagasabbak közé tartozik. Nálunk ugyanis a gazdasági világválságot követően nagyobb mértékben és tartósan csökkentek a lakásárak, mint másutt. Reálértékben pedig még mindig nem érjük el a válság előtti szintet.
Közismert tény, hogy a hazai demográfiai helyzetet és az ingatlanvagyon elöregedését figyelembe véve évente 30-40 ezer darab új lakásra lenne szükség, azonban ennek a szintnek az elérését jelenleg irreálisnak tartják a szakértők. Ennek nem elsősorban a hitelhiány az oka, bár a CSOK iránti kereslet a jegybank megítélése szerint alacsonyabb a korábbi várakozásokhoz képest. Mégis a hosszú ideje átlagosnak mondható, mintegy 160 ezer darabos éves lakás adásvételből továbbra is alig 7 ezer darabot tesznek ki az új építésűek.
Az ingatlanállomány bővülésének fő akadálya - ami évekkel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna - az építőipart is sújtó, a termelést gátló, súlyos munkaerőhiány. Felmérések szerint a szakma vállalatainak 40 százaléka számolt be ilyen gondokról, amelyek megoldásáról még elképzelések nincsenek.
Gyakran hivatkoznak arra, hogy az új lakásépítések jövője a mostani helyzethez képest mégis biztató, hiszen megnövekedett a kiadott építési engedélyek száma. Ám a helyzet korántsem rózsás, ugyanis egyre nehezebb következtetni az engedélyek számából a közeljövőben megvalósuló új építésekre. A felmérések ugyanis azt bizonyítják, hogy a két időpont között egyre hosszabb idő telik el. Visszatekintve 2001-ben még csak átlagosan 5-7 negyedév volt ez az időszak, ami napjainkra már átlagosan 8-9 negyedévre növekedett.
A jegybank nem tart attól, hogy a háztartások túlhitelezik magukat, ugyanis tavaly óta jól működik az adósságfék, amely meggátolja ezt.