elnökválasztás;Hillary Clinton;Egyesült Államok;Donald Trump;tévévita;

Trump és Clinton első tévévitáját több mint 84 millióan látták FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/STEVE POPE

- Harmadszorra vitáznak

Ma este a nevadai kaszinóvárosban, Las Vegasban rendezik a harmadik Clinton-Trump tévévitát. Bár a Trump-kampány szerint még van esély fordítani, a felmérések azt mutatják, a biztosan szavazók több mint 80 százaléka már eldöntötte, kire adja a voksát.

Az idei elnökválasztáson ez lesz az utolsó televíziós összecsapás. Az előválasztások januári kezdete óta 23 alkalommal csaptak össze, előbb külön-külön a demokrata és a republikánus elnökaspiránsok, majd az elnökjelölteken kívül vitáztak az alelnökjelöltek is. A mostani lesz Clinton és Trump harmadik párharca, s összesen a huszonnegyedik tévévita, a várakozások szerint a nézettsége meg sem közelíti majd az előző két elnökjelölti vitáét.

A Boston Globe egyenesen azt írta, legjobb lenne ezt a harmadik vitát végképp törölni, hiszen sok újat már aligha ad hozzá az összképhez. Ezúttal a konzervatív irányultságú FoxNews tévécsatorna szervezésében, a Las Vegas-i Egyetemen vitázik Clinton és Trump, a formátum az első vitáéhoz lesz hasonlatos, míg a második vita közönségtalálkozó volt, s a kérdések egy részét is a nézők tehették fel.

Már a második vitában sok volt a sárdobálás, s joggal lehet tartani attól, hogy az utolsó vita egyenesen iszapbirkózás lesz. Donald Trump börtönnel fenyegette meg a volt First Ladyt, s kampánygyűlésein azóta is ezt skandálják a milliárdos hívei. Trump időközben egy lépéssel tovább ment, az amerikai demokrácia alapjait megkérdőjelezve már jóelőre kétségbe vonja az egész választás hitelességét, vádaskodik, hogy el fogják csalni a szavazást. A milliárdos nem hisz a közvélemény-kutatók előrejelzéseinek sem.

A Washington Post tegnapi számában azt írta, az egyes szövetségi államokban a választási tisztviselők aggódnak, hogy Trump uszító kijelentései nyomán akár zavargások is kirobbanhatnak a voksolás másnapján, november 9-én. A republikánus vezetésű államok választási illetékesei is erélyesen leszögezik, hogy garantálják a szavazás tisztaságát. Robby Mook, Clinton kampányfőnöke hangsúlyozta: Trump „saját problémáiról akarja elterelni a figyelmet” ezekkel a megalapozatlan vádaskodásokkal. Josh Earnest, Obama szóvivője közölte, a Fehér Ház nem aggódik a választás tisztasága miatt, ahogy egyébként Mike Pence, Trump alelnökjelöltje, s Paul Ryan házelnök sem. A két republikánus politikus elhatárolódott Trump kijelentéseitől.

A milliárdos támogatására a feleségét is csatasorba állították. Melania Trump egykori topmodell a CNN-nek és a FoxNews-nak egyaránt interjút adott. A szlovéniai születésű Melania is helytelenítette Trump nőkre tett becsmérlő megjegyzéseit, de azt mondta, „túlléptek” a 2005-ös botrányos videófelvételen elhangzottakon, s azok egyáltalán nem jellemzőek a férjére. Hazugnak nevezte azokat a nőket, akik a nyilvánosság előtt vallottak arról, hogyan zaklatta őket a milliárdos.

Hillary Clintont is megszorongathatják a vitában. A Wikileaks-kiszivárogtatások nyomán kérdéseket kaphat a magán e-mail szerverével kapcsolatosan. Felmerülhet például egy friss bonyodalom: a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a külügyminisztérium egyaránt cáfolja, amit egy frissen nyilvánosságra hozott FBI-dokumentum állít, miszerint a külügyminisztérium azt kérte, utólag oldják fel egy Clinton levelezésében szerepelt dokumentum titkosságát, s cserébe ezért a State Department hozzájárul ahhoz, hogy az FBI több ügynököt helyezhessen el külföldi képviseleteken. A félreértés, mint kiderült, két különböző beszélgetés összemosásából adódott.

A CBS News által közzétett friss felmérés szerint országosan Clinton kilenc százalékkal előzi meg Trumpot, a volt First Ladyt 47, a milliárdost 38 százalék támogatja, a libertariánus Gary Johnson 8, a zöldpárti Jill Stein 3 százalékot érhet el. Két hete ugyanez a felmérés 4 százalékos Clinton-előnyt jelzett. Kétpárti összevetésben 51-40 az állás, azaz, még nagyobb Clinton fölénye. A megkérdezettek 82 százaléka szerint minden idők legnegatívabb kampánya a mostani.

Megkezdődött. Úgy jó fél évvel a 2017 áprilisára esedékes francia államfőválasztás előtt úgynevezett primaire-t, előválasztási sorozatot indított el a múlt héten a jobboldal. Egész spektrumában, valamennyi konzervatív párt részvételével, természetesen a szélsőjobboldali Nemzeti Front távollétében. E politikai eseménynek az a történelmi háttere, hogy 1958-ben a de gaulle-i alkotmány intézményesítette a mai napig is érvényes kétfordulós elnökválasztási rendszert.