Súlyos következményei is lehetnek a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. kontra Nemzeti Földalapkezelő-szervezet (NFA), illetve a magyar állam közötti perének. Ha az Alkotmánybíróság helyt ad a Fővárosi Törvényszék beadványában foglaltaknak, elvileg vissza kellene fizetnie az államnak több mint 270 milliárd forintot az állami föld privatizáción nyertes licitálóknak és meg kellene semmisíteni az összes, 2011 óta állami földekre kötött bérleti szerződést, a tulajdonosoknak és a bérlőknek pedig az eddig felvett uniós területalapú támogatásokkal kellene elszámolniuk. A hét közepén ugyanis a Törvényszék a márciusban kezdődött másodfokú eljárásban felfüggesztette a pert, és a bírói tanács az Ab-hoz fordult kérve az NFA-ról szóló törvény, valamint a hozzá kapcsolódó kormányrendelet egyes rendelkezéseinek alkotmányellenességének megállapítását és visszamenőleges hatályú megsemmisítését. Indoklásuk szerint a jogszabályok sértik a jogállamiságot, a jogbiztonsághoz való jogot, a pályázati rendszer nem volt objektív, átlátható, hiányoztak az előzetesen mindenki számára megismerhető és utólagosan ellenőrizhető feltételek, és a vesztes pályázónak nem volt fellebbezési lehetősége. A kifogásolt jogszabályok azonban még az ENSZ 2003-as korrupcióellenes egyezményét is megsértették.
Az Ab megteheti, hogy visszaható módon vagy a határozatának elfogadása pillanatától lépteti hatályba a döntését - mondta a Népszavának Hack Péter az ELTE egyetemi tanszékvezető docense. Az elmúlt években néhányszor az AB nagy szívességet tett a kormánynak, például a közalkalmazottak elbocsátásának ügyében. Megállapította ugyan az alkotmánysértést, de csak a jövőre vonatkozott a rendelkezés alkalmazása. Ha az egy évtizeddel ezelőtti Ab-ról lenne, szó, akkor nagy valószínűséggel borítékolható lenne a törvényszék kérésnek megfelelő határozat, de a mostani Ab inkább politikai testületként működik, amelyik többször kifejezte, azt tartja feladatának, hogy a parlamenti többség döntéseit megvédje - tette hozzá Hack Péter. Az AB hónapokig foglalkozhat a beadvánnyal, és az egyetemi docens
szerint leginkább az képzelhető el, hogy a jövőbeni ítéletekre vonatkozik majd a határozat, vagyis a jelenlegi bérlők, tulajdonosok maradhatnak birtokon belül.
Annál is inkább, mert ha nem bizonyítható a rosszhiszeműség, ami ezekben az ügyekben elég nehéz, akkor jóhiszeműen szerzett jog alapján amúgy is megtarthatják a bérleti jogukat, illetve tulajdonukat - hangsúlyozta Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője. Azok reménykedhetnek jogorvoslatban egy kedvező Ab döntés után, akik korábban bírósághoz fordultak. Annak csak elméleti lehetősége van, hogy automatikusan felmondjanak minden szerződést. Csak egy új kormány állíthatja vissza az eredeti állapotokat - tette hozzá Sallai R.Benedek.
A jelek szerint a kormány nem mondott le a még meglévő állami földek eladásáról sem. Font Sándor, az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke hétfőre ötpárti egyeztetést hívott össze, hogy 3 hektárról 5-re emeljék azt a birtok nagyságot, amit licit nélkül, a nyilvánosság kizárásával, egyszerű ajánlattétellel lehetne megvenni.
Önmagában azzal nem lenne baj, hogy a gazdák 5 hektárig licit nélkül juthatnának földtulajdonhoz, ha nem ez a "galád banda" lenne hatalmon, így véleménye szerint nem szabad velük egyezkedni, mert mindig átverik a parasztokat, ehhez nem adhatjuk a nevünket - véleményezte az új javaslatot Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese.
Az AB döntésétől függetlenül, földügyekben a polgári perek folytathatók akár Strasbourgban, a nemzetközi bíróságon is - tette hozzá. Ha a jelenlegi bérlőktől, tulajdonosoktól nem is vennék vissza a bérelt, megvásárolt területeket, de nagy eséllyel legalább kártalanítanák az előző bérlőket.
A törvényszék Kishantos számára kedvező döntésének másnapján tragikus hirtelenséggel elhunyt az ökogazdaság egyik alapítója, Bolye Ferenc.
