;

Kolumbia;FARC;referendum;békemegállapodás;leszavazás;bogotai kormány;

A „nem” hívei ünnepelhettek Bogotában FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MARIO TAMA

- Elbukott a referendum

Kolumbiában teljes a bizonytalanság, miután a vasárnapi referendumon leszavazták a bogotai kormány és a marxista FARC gerillaszervezet által múlt hétfőn aláírt békemegállapodást. Juan Manuel Santos kolumbiai elnök közölte, nem adja fel szándékát a béke megteremtésére.

A kolumbiai elnök és a FARC vezetője, Rodrigo Londono (más néven Timoleón Jiménez, Timochenko) által aláírt megállapodást a szavazók 50,2 százaléka utasította el, 49,7 százalék ugyanakkor mellette szavazott. Alig 63 ezer vokson múlt, hogy nem léphet életbe a négy év nehéz tárgyalásai után tető alá hozott békeszerződés, a választók több mint 60 százaléka ugyanakkor távol maradt az urnáktól.

A 65 éves Santos, akit 2014-ben nem utolsósorban békeerőfeszítései miatt választottak újjá nagy többséggel, azt remélte, hogy elnöksége emblematikus tetteként mutathatja fel a megállapodást. A bírálók szerint a megállapodás túl enyhe feltételeket szab a fegyverletételre, s újra kellene tárgyalni az egyezséget. Az ellenzők élére az elődje, Álvaro Uribe volt elnök állt, aki élesen bírálta a béketervet. „A béke illuzórikus, a havannai megállapodás szövege félrevezető” – közölte Uribe a referendum végeredményének közzététele után.

„Nem adom fel, hivatali időm utolsó percéig küzdeni fogok a béke megteremtéséért” – mondta a voksolást követően Santos, aki tegnap valamennyi politikai párt képviselőjével konzultált, s a kolumbiai tárgyalócsoport vezetőjét, Humberto de la Calle egykori alelnököt visszaküldte Havannába, hogy tárgyaljon a helyzetről a FARC vezetőségével. Az államfő komoly erőfeszítéseket tett a tárgyalások sikeréért, s nem lett volna kötelessége, hogy népszavazásra tegye fel a kérdést, a törvényhozás ratifikálhatta volna az aláírt dokumentumot.

A kolumbiai elnököt a Nobel-békedíj várományosai között emlegetik. Senki nem számított arra, hogy a békemegállapodás nem kapja meg a többséget a referendumon, az előrejelzések még azt mutatták, 60 százalék feletti támogatottsággal hagyják jóvá a megállapodást. Santos maga is elismerte, nem volt semmiféle B-terve a kudarc esetére.

A Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) eredetileg parasztmozgalomként indult, Manuel „Biztoskezű” Marulanda Vélez, az alapító 1964-ben azt követően hozta létre, hogy a kolumbiai hadsereg 16 ezer katonája offenzívát indított a kommunista csoportok ellen. Marulanda és még 47-en maradtak életben, a vezetésükkel a szervezet egyre terebélyesedett, az 1980-as, 1990-es években komoly erővé vált, a kábítószer-kereskedelem révén bővítette anyagi forrásait, egykor ez volt a legerősebb latin-amerikai gerillaszervezet. 2010-ben a kolumbiai hadsereg becslései szerint mintegy 13 ezer tagjuk volt.

A béketárgyalások során elismerték, gyakran kiskorúakat toboroztak soraikba. Korábbi kísérletek kudarca után Santos elnök 2012-ben kezdeményezte, hogy kezdjenek új békefolyamatot, a FARC tűzszünetet hirdetett, megállapodtak a földreformról, s arról is, hogy a gerillaszervezet kivonul a kábítószerüzletből. Havannában kubai és norvégiai közvetítéssel folytatták a béketárgyalásokat, idén augusztus 29-én életbe lépett a tűzszünet, szeptember 26-án a kolumbiai Cartagenában, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár jelenlétében írták alá a békemegállapodást.

Az egyezség értelmében a FARC politikai szervezetté alakulna, s már jelölteket indíthatna a 2018-as elnök- és parlamenti választásokon, s 2026-ig tíz garantált képviselői helyet kapnának, a szervezet mintegy ötezer tagja visszatérhetne a polgári életbe. A bírálók szerint azonban a FARC vezetőit bíróság elé kellene állítani, nem a törvényhozásban a helyük.

A gerillaszervezet a népszavazás előtti napon 620 kilogramm robbanóanyagot semmisített meg az ENSZ fennhatósága alatt Kolumbia egyik elhagyott, távoli részében, de ez sem volt elegendő a bizalom megteremtéséhez. A kolumbiai társadalom belefáradt a pusztító konfliktusba, a több mint fél évszázados belháború több mint 250 ezer áldozatot szedett, milliók kényszerültek otthonuk elhagyására.

Elvileg most vasárnap kellett volna megtartani az osztrák elnökválasztás megismételt második fordulóját, az osztrák belügyminisztérium azonban három hete úgy döntött, hogy a hibás szavazócédulák magas száma miatt nem kockáztat, így ezúttal decemberre halasztották a megismételt második fordulót. A vita azonban máig tart arról, jól döntött-e az alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette a májusi eredményt. Az üzengetés a decemberi voksolás után is folytatódhat.