- Bírálják a bécsi alkotmánybíróságot

Az osztrák Kronenzeitung is megemlékezett október másodikáról e főcímmel: „A nap, amelyen majdnem választottunk”. Vasárnap 6,38 millió osztráknak kellett volna élnie szavazati jogával. Ez azonban nem történt meg az alkotmánybíróság döntése miatt.

Megoszlanak a vélemények arról, jól döntött-e a bécsi taláros testület, amikor júliusban a voksolás halasztását rendelte el, az azonban egyértelmű, hogy az alkotmánybíróság precedenst teremtett a májusi második forduló eredményének megsemmisítésével, s a voksolás újbóli kiírásával, hiszen a második kört azért írták ki új időpontra, mert az illetékesek attól tartottak: újra megtámadják a választás eredményét, s a testület megint nekik ad majd igazat.

Nem csalás, formai hiba történt

Bár az itthoni sajtóban olyan vélemények jelentek meg, amelyek szerint csalás történt a voksoláson, hangsúlyozzuk: nem csaltak, hanem formai hibák történtek. A Die Presse jelentette például, hogy egy salzburgi illetőségű férfi két szavazólapot is kapott egyetlen nap alatt. Ez elvileg lehetővé tette volna számára, hogy két voksot adjon le, mert alighanem senkinek sem tűnt volna fel a turpisság.

A választókörzetek múlt hét keddjéig kaptak haladékot arra, hogy aktualizálják a választói névjegyzéküket. Erre azért volt szükség, mert a májusi voksoláshoz képest többen meghaltak már, illetve többen betöltöttek a 16. életévüket, ezzel már ők is részt vehetnek a voksoláson. Összesen 46 500 fiatal tölti be december 2-ig 16. életévét, illetve 3400 külföldi kapott osztrák állampolgárságot. Mivel azonban az időközben elhunytak számát 45 ezerre becsülik, ezért legfeljebb 3000-rel nőhet a szavazásra jogosultak száma.

A közvélemény nagyobbik fele ugyan egyetértett az alkotmánybíróság júliusi, a halasztással kapcsolatos döntésével, sokan azonban úgy látják, hogy a jövőben így egyetlen választást sem lehet nyugodt körülmények között megtartani. Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó bírálat az osztrák írótól, Karl-Markus Gausstól hangzott el. Úgy vélte, az alaptörvény felett őrködő testület „elhamarkodottan engedelmeskedett”, az Osztrák Szabadságpártnak, amely az alkotmánybíróságnál megtámadta a második forduló eredményét.

Mások amiatt vélték rossznak a döntést, mert amennyiben a megismételt második forduló nem ugyanazt hozza, mint az első, vagyis nem a függetlenként induló, de a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen nyer, hanem a szabadságpárti Norbert Hofer, akkor az „új vesztesek” fordulhatnak az igazságszolgáltatás ellen.

Védik a talár becsületét

Nyilván nem könnyű igazságot tenni, s biztosak lehetünk abban, hogy a vita még a decemberi választással sem zárul le. Az ügy mindenesetre az alkotmánybíróság számára is egyre kellemetlenebb. Johannes Schnizer alkotmánybíró ezért a nyilvánosság elé állt, s a hét elején a Die Presse hasábjain védte meg a döntést. Mint mondta, nem csak néhány figyelmetlenség történt, hanem több tízezer esetben sértették meg a választás titkosságát. „Ezért beszélünk súlyos jogsértésekről” – fejtette ki. Hangsúlyozta azonban, hogy ez csak személyes véleménye.

Schnitzer indoklása szerint a levélben leadott szavazócédulák illetéktelenek kezébe kerültek, s meg volt az elvi lehetőség arra, hogy ezek a személyek betekintést nyerjenek mások szavazataiba, vagyis akár láthatták volna azt is – amint fogalmazott – „hogyan voksolt a szomszéd. Mint mondta, ezen szabálytalanságok 14 választókörzetet, összességében 73 084 levélben leadott voksot érintettek. Utalt arra az alkotmánybírósági megfogalmazásra, amely szerint nem történt választási manipuláció. Ezzel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy ez egy bevett nyelvezet, mert a manipulációkra a lehető legritkábban lehet fényt deríteni.

Személyektől független döntés

Schnitzer válaszolt az író, Gauss megjegyzésére is. Szerinte semmi esetre sem helytálló az a megállapítása, amely szerint a taláros testület az FPÖ-nek engedelmeskedett volna. „Személyektől független döntést hoztunk” – fejtette ki. Az alkotmánybíró azonban nem fukarkodott az Osztrák Szabadságpárt bírálatával sem. Ezzel kapcsolatban érdekes megjegyzés, hogy elismerte: a párt már előzetesen készült az eredmény megtámadására. Az alkotmánybíró úgy vélte, könnyen elképzelhető, hogy más jelölt beletörődött volna az eredménybe. Az FPÖ múlt kedden visszautasította ezt az állítást. Herbert Kickl, a párt főtitkára sajnálatosnak nevezte, hogy az alkotmánybíró „ilyen valótlanságokat” állít.

A két jelölt, Van der Bellen és Hofer már szeptember 9-én, illetve 10-én felfüggesztette kampányát. Rövid ideig tehát béke honol az osztrák belpolitikában, de hamarosan újrakezdődik a választási hadjárat őrülete.

Klebergate, avagy a ragasztóbotrány története

Az osztrák alkotmánybíróság július elsején kihirdetett ítéletében rendelkezett arról, hogy meg kell ismételni az elnökválasztás második fordulóját. A testület jóváhagyta az elnökválasztás érvényességét kétségbe vonó szabadságpárti beadványt, amely a szavazatszámlálás során elkövetett szabálytalanságokra hivatkozott. Elsősorban a levélben leadott voksok feldolgozásánál tapasztaltak szabálytalanságokat. Egyes szavazókörzetekben a törvényben meghatározott időpont előtt nyitották fel a borítékokat, rosszul ragasztották le azokat. (A ragasztó német megfelelője kapcsán Klebergate néven is ismertté vált a botrány az osztrák sajtóban.) Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a választás végkimenetelét befolyásoló visszaéléseket nem tapasztaltak.

Az államfőválasztás május 22-i második fordulójában, szoros küzdelemben Alexander Van der Bellen, a Zöldek által támogatott független államfőjelölt nyert, a voksok 50,35 százalékát szerezve meg, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltjével, Norbert Hoferrel szemben, akit a szavazásra jogosultak 49,65 százaléka támogatott. Van der Bellen alig több mint 31 ezer szavazattal előzte meg Hofert. Az eredmény kapcsán egész Európa megkönnyebbült, mert mostanság a legkevésbé sincs szüksége az EU-nak arra, hogy egy euroszkeptikus politikus üljön az elnöki székbe. Amikor kiderült Van der Bellen győzelme, Brüsszel fellélegzett, a voksolás megismétlése senkinek sem volt jó hír.

Az osztrákok többsége azonban egyetértett az ismétléssel. Ez derült ki az OGM közvélemény-kutató intézet augusztusban készített felméréséből. Eszerint az osztrákok 55 százaléka szerint indokolt a megismételt választás, 41 százaléka szerint viszont nem. Akik a tavasszal indult öt jelölt közül sem Hoferre, sem Van der Bellenre nem szavaztak, azok mintegy 60 százaléka úgy véli, hogy nem jogos az újból kiírt választási forduló.

Aztán szeptember 12-én következett az újabb fordulat. Wolfgang Sobotka belügyminiszter azt közölte, december 4-re halasztják a már megismételt voksolást a technikai hibák és rossz szavazócédulák magas száma miatt. Ez azt is jelenti, hogy nem veszik figyelembe azok voksait, akik levélben már leadták szavazatukat. A döntést szeptember 21-én a parlamentnek is szentesítenie kellett. A szavazás elhalasztását az osztrák kormánykoalíciót alkotó Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP), valamint két ellenzéki párt, a Zöldek és a NEOS támogatta. A szintén ellenzékben lévő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a Stronach Csapata (Team Stronach) ellene szavazott.

A választási névjegyzék aktualizálása mellett is döntöttek. Eszerint az is részt vehet majd a december 4-én tartandó választáson, aki addig betölti a 16. életévét, azonban a tavaszi első fordulónál még nem volt jogosult a szavazásra.