Focus
A lap idézi az Európai Parlament legtekintélyesebb külpolitikusát, aki keményen nekiment Orbán Viktornak, miután kudarcot vallott a népszavazás. A német konzervatív Elmar Brok azt követeli, hogy a magyar kormány térjen vissza a jogállamiság útjára. Mint mondta, nem megengedhető, hogy az EU-ban demokratikusan meghozott döntéseket egyesek hatályon kívül helyezzenek. Ha bizonyos államok nem értenek egyet a határozatokkal, nyugodtan fordulhatnak az Európai Bírósághoz. Az EP Külügyi Bizottságának vezetője a referendum kimenetelét úgy értékelte, hogy az egész terv alaposan mellé trafált. Arra a megjegyzésre, hogy Orbán átértelmezi majd az eredményt, Brok úgy válaszolt, hogy az jogállami szempontból aggályos, mivel a lényeg az, mit akar a többség. Márpedig itt 5,5 milliónyian nem szavaztak, továbbá azok közül, akik elmentek voksolni, 5 százalék a hivatalos álláspont ellen foglalt állást. Vagyis a hallgatag többség nem a miniszterelnökkel ért egyet. A német politikus arra is kitért, hogy a magyar vezető igazából nem is akarta kikérni a lakosság véleményét. Sokkal inkább azt igyekezett megerősíttetni, amit saját maga akart. Brok emlékeztetett arra, hogy a galádul felhasznált népszavazások tették tönkre egykor a német demokráciát. Egyben arra hívott fel, hogy vissza kell fogni az idegenellenes hangokat. A menekültkérdést pedig nem lehet harci jelszóvá tenni, amikor az európai jogról van szó. Azon felül a terheket mindenképpen ésszerűen kell elosztani. A Bizottságnak van erre normális javaslata, ideértve, hogy fizessenek azok az országok, amelyek nem akarnak migránsokat befogadni. Mert az nem lehet, hogy egyesek kevesebbet vállaljanak, mint a többiek.
Der Standard
A luxemburgi külügyminiszter megkönnyebbüléssel vette tudomásul a népszavazás érvénytelenségét. Jean Asselborn azt mondta, hogy ez nem jó nap Orbán Viktor számára, de egyáltalán nem annyira rossz Magyarország, illetve az EU szempontjából. A magyar nép európaibbnak bizonyult, mint a kormánya. Úgy értékelte, hogy a többség passzív ellenállást tanúsított. Egyben reményét fejezte ki, hogy az unió következetesen e többség mellé áll az Orbán-kabinet ellenében, mert a magyarok megérdemlik a tiszteletet.
New York Times
Részleges győzelemhez juttatták a magyar választók az autokrata Orbán Viktort, amikor elsöprő többséggel a migránsok befogadása ellen voksoltak, ám a népszavazás érvénytelennek bizonyult. Hogy mihez kezd most a kormányfő, az rejtély. Kovács Zoltán kormányszóvivő úgy nyilatkozott, hogy a továbbiak maguktól az eredményektől, illetve a nemzetközi fejleményektől függnek. A nézetek erősen ütköznek az ügyben, hogy a kormányfő most megostromolja Brüsszelt, vagy az egész csupán a hazai támogatás megerősítésére szolgáló, igen költséges kísérlet volt.
Wall Street Journal
Az alacsony részvétel vereség Orbán Viktor számára. Ugyanakkor a kormányfő úgy értékelte, hogy a nemek nagy aránya erős jelzést küld Brüsszelnek, tehát hogy a migráció ügyében a tagoknak kell átengedni a teljes ellenőrzést. Ám a népszavazásnak egyelőre nem sok foganatja lesz, mivel az EU visszalépett attól, hogy nagyobb tehermegosztásra késztesse a tagállamokat.
Bloomberg
Kudarc Orbán Viktor számára, hogy nem voksoltak elegen a népszavazáson, amellyel hazai támogatását igyekezett növelni a megosztott Európai Unióban. A csalódás egyértelmű, még akkor is, ha szavazók többsége őt támogatta is Angela Merkel német kancellár nyitott kapuk-politikájával szemben. Ám mivel több voksot kapott, mint két éve, a parlamenti választásokon, lehet, hogy a kormányfő mégiscsak nagyobb lendületet vesz 2018 előtt. És mivel több, mint 3 millióan mellé álltak, a referendum egyúttal kihívás az EU vezetői számára, akik az egységet próbálják igazolni a tavalyi, viharos év után.
Financial Times
Kínos kudarcot vallott a magyar kormányfő, aki megpróbálta megerősíteni hazai fölényét, illetve nemzetközi szerepkörét az EU fő bírálójaként. Az eredmény kiábrándító számára, hiszen jó egy éven át győzködte az embereket, hogy a bevándorlás méreg, amely a nemzet fennmaradását veszélyezteti. Ám ily módon sebezhetővé vált az ellenzéki támadásokkal szemben.
The Times
A lap szerint Orbán a népszavazással azt akarta megmutatni, hogy fontosabb, mint Angela Merkel. Merthogy ő majd megnyeri a referendumot, a kancellár viszont jövőre veszít a választásokon. A tudósító elment megnézni a felcsúti kisvasutat, amelyen akkor ő volt az egyetlen utas – másfél órán át. Mellesleg az egész beruházást jelképesnek tartja a magyar-uniós viszony szemszögéből: az EU csak ehhez a tervhez kétmillió eurót adott, a kormányfő mégis Brüsszel leghangosabb bírálói közé tartozik. Ez a kettősség feldühített több, régi tagállamot, köztük is elsősorban a németeket. Egy berlini forrás úgy fogalmazott, hogy az uniós alapok milliárdokkal támogatják Magyarország fejlesztését, ám az tarthatatlan, hogy Orbán egyszerűen visszautasítja a szolidaritást és elveti a közösség alapértékeit. Schöpflin György fideszes EP-képviselő ugyanakkor azt mondja, hogy a politikus – Donald Trump amerikai elnökjelölthöz hasonlóan – azokat vonzza, akik úgy érzik, hogy a liberális elitek megfeledkeztek az ő érdekeikről. Szerinte eljön az idő, amikor az emberek büszkén jelentik ki, hogy ők illiberálisok. A magyar választók elbántak Orbán Viktorral, de azért az ügynek van két tanulsága: egyrészt az EU-nak olyan megoldásokat kell találnia, amelyek megfelelnek a polgároknak, másrészt pedig a kormányoknak csínján kell bánniuk a népszavazásokkal. Újabb vezető tanulhatta meg, hogy a referendum visszaüthet. Orbán nem a megfelelő tanulságot vonta le a Brexitből, azt hitte, ez most az EU ostorozásának ideje. Ő azonban David Cameron volt brit kormányfővel ellentétben nem kíván lemondani. Azt gondolta, hogy az erősen elfogult népszavazási kérdéssel felhatalmazást kap a kvóták elutasítására. Egyben arra szolgált az egész, hogy bizonyítsa: az ország alkotmányos változtatást akar. Az erőpróba azonban azt igazolta, hogy a társadalom megosztott, amiből még további nehéz helyzetek következnek majd.
Daily Telegraph
A népszavazás a szélsőjobbos Orbán Viktor agyszüleménye volt, úgy állította be, hogy itt az ország szuverenitása és függetlensége forog kockán. Figyelmen kívül hagyta az EU vezetőinek kérését, hogy ne ostorozza az uniót. A referendumot megpróbálta bunkósbotként használni Brüsszellel szemben, annak részeként, amit ellenforradalomnak nevez a jogkörök központosításával szemben.
Guardian
A népszavazást a világpolitikában úgy tekintették, hogy az nem csak a kvótáról, hanem a nemzetállam szerepéről és a liberális demokrácia jövőjéről szól az unión belül. Orbán a tömegek vezetőjeként állt ki, és kulturális lázadásra hívott fel az EU ellen. Dicsérte az illiberális erős ember szerepét, ami istenkáromlás, tekintve a közösség által vallott értékeket. A referendum ezt a víziót volt hivatott megerősíteni, és a politikus abban bízott, hogy siker esetén utánozzák majd más országokban is, az egész kontinensen. Elemzők szerint a gyér érdeklődés lesújtó olyasvalaki esetében, aki érveit a tömegtámogatásra építi, és akinek a mérgező kampánya minden eddigit messze felülmúlt az ország történetében.
Neue Zürcher Zeitung
Pofont kapott Orbán Viktor, aki a népszavazással jelezni akarta, hogy ő a szószólója azoknak az államoknak, amelyek elutasítják az unió vélt értékrelativizmusát és a nemzetállami szuverenitás megerősítését szorgalmazzák. Hát, ez nemigen sikerült, Európát aligha tereli a kívánt irányba. A belpolitikában ugyanakkor a kormányfő aggódhat, mert a magyarok láthatóan úgy gondolják, hogy vannak fontosabb dolgok is, mint a menekültek elosztása. Nem sikerült elterelni a figyelmet a számtalan korrupciós ügyről, az oktatás és az egészségügy sanyarú állapotáról. A Fidesz hatalmi bázisa azonban nincs veszélyben. Úgy tűnik ugyanakkor, hogy Orbán nem tervez irányváltást.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
Kemény pofon Orbán számára, hogy a népszavazás nem érte el az érvényességi küszöböt, ám az nem az ellenzék felhívásának, hanem leginkább annak tulajdonítható, hogy az embereknek elegük van a politikusok játszadozásaiból. A kormánynak ugyanakkor szembe kell néznie a nagymértékű bizalomvesztéssel, nem utolsósorban a rengeteg korrupciós vád miatt, amit a referendum csupán elkendőzött. Azon kívül a tömegek átláttak a szitán, vagyis, hogy jogi szempontból semmi jelentősége nem volt a népszavazásnak. Most attól kell tartani, hogy a kormány és ellenzék között értelmezési háború robban ki az eredmény kapcsán.
Die Welt
Orbán stratégiáját nem befolyásolja, hogy lyukra futott a népszavazással, tartós konfliktust akar az unióval. Miután a kvóta-ügy lejárt, a menedékjogot tekinti az erre alkalmas témának. A belpolitikai elégedetlenség viszonylag nagy, a miniszterelnök két területen élvez jelentős támogatást: az EU-val szemben elfoglalt álláspont és a menekültválság kapcsán. Ily módon növelheti saját esélyeit a két év múlva következő választásokra. De a dolog visszafelé is elsülhet, mert a részvétel vasárnap még olyan településeken is csekély volt, amelyek a Fidesz biztos bázisának számítanak. A polgárok mostani döntése annyiban mindenképpen csapás Orbán számára, hogy hatalmas, helyenként idegenellenes hadjáratot folytatott, több mint 11 millió euróért. Ám a nemet mondók a relatív többséget alkotják. A politikus ezen túlmenően úgy gondolja, hogy sokan azok közül is az ő irányvonalát pártolják, akik otthon maradtak. Ezért tekinti az eredményt győzelemnek.
Die Zeit
A lap „Amikor a populizmus lelepleződik” címmel arról írt, hogy lehet akárhogyan forgatni, ez a népszavazás nem jól sült el Orbán Viktor számára. Így most három következtetést lehet levonni. Az egyik, hogy a kormányfő korántsem néptribun, nem akkora tömegek élén áll, ahogyan azt hirdeti. Nagyjából azok soroltak be mögé, akik két éve a Fideszre és a Jobbikra voksoltak. Másokat nemigen sikerült mozgósítania. A második, hogy utólag immár nem számít, meglett-e többség, ám ez a populizmus logikája. Orbánra nagyon áll, hogy azt gondolja: egyedül képviseli az igazi népakaratot. Vagyis echte populista, ennélfogva nem ismerheti el a kudarcot. A harmadik pedig, hogy politikailag édeskevés változik a referendum után. Az EU-t semmiképpen nem kötelezte volna semmire, ha Orbánnak sikerül érvényesítenie akaratát a népszavazásnál, egyébként pedig a miniszterelnök folytatja a kulturális ellenforradalmat. Európa még az igazi útválasztás előtt áll.
Die Presse
Csekély volt a részvétel a népszavazáson, ami csalódás Orbán Viktor számára, de ő ettől még nyilvánvalóan alkotmánymódosításra készül. Azt akarja beleírni, hogy csakis a Parlament dönthet arról, be lehet-e telepíteni idegeneket, és ha igen, akkor kiket. Ez azt jelenti, hogy a kormány hamarosan alapvető vitába bonyolódik az unióval, mivel a menedékpolitika az EU illetékességébe tartozik. Sőt a közösségen belüli szabad mozgás joga is megkérdőjeleződhet, ha az új keletű magyar elvet kiterjesztik az uniós polgárokra is, bár ennek kicsi a valószínűsége. A kormány az utóbbi időben több fontos fronton is védekezésre szorult a hazai színtéren. Ahol támogatást élvez, az a menekültkérdés és az EU-politika, utóbbi azt jelenti, hogy az eddiginél jóval nagyobb legyen a nemzeti hatáskör. Ha sokáig tart az erőpróba Brüsszellel, az javítja Orbán kilátásait a 2018-as győzelemre. Ha nem, akkor a Fidesz az abszolút többségért is aggódhat. Mindenesetre a viszonylag alacsony népszavazási részvétel nem túl jó előjel. A győzelemhez Orbánnak hosszú távú ellenségképre, illetve veszély sulykolására van szüksége, ilyen az EU-bürokrácia, valamint a menekült-ügy.
Der Standard
Orbán Viktornak igazából egy oka volt, hogy kiírja a népszavazást: azon keresztül szerette volna megszerezni az EU-ban azt az elismerést, amit a nemzetközi színtéren oly gyakran megtagadnak tőle, ám ezen a területen is felsült. Eleve igencsak ingatag volt a reálpolitikai díszlet a referendum körül, mert mindössze 1300 menekültről volt szó, de a kötelező kvóta a pozsonyi csúcson már ad acta került. A kormányfő a belpolitikában a föltett kérdéssel többet veszthetett, mint amennyit nyerhetett. Még a hívei közül is sokan nem lelkesedtek a drága és hatásvadász kampányért. Ha ezek után kemény törvényeket jelent be, akkor visszamenőleg is az abszurditásig hajtja a saját népszavazását.