Ahogy azt sejteni lehetett, Hillary Clinton szeptember 11-i rosszullétét követően azonnal megindult az összeesküvés-elméletek áradata. A Clinton-kampány elismerte, rosszul kezelték az ügyet, s csak több mint két nap elteltével hozták nyilvánosságra, hogy a volt First Lady beteg.
A hivatalos diagnózis alapján enyhe tüdőgyulladást kapott, antibiotikumot szedett, s egyáltalán nem csodálható, hogy nem tudta végigállni a többórás ceremóniát New Yorkban, a 9/11-es emlékparkban. Clinton azonban – New York állam volt szenátoraként, az egyre kiélezettebb elnökválasztási versenyben – nyilván úgy ítélte, nem engedheti meg magának, hogy ágyban maradjon, miként azt orvosa tanácsolta volna, hanem inkább elment, hogy fejet hajtson a 9/11-es áldozatok előtt.
A tősgyökeres New York-i Donald Trump is részt vett a megemlékezésen, hisz mindketten küzdenek New York állam 29 elektori szavazatáért, amely az egyik legnagyobb megszerezhető trófea november 8-án, az elnökválasztáson. New York hagyományosan a demokrata elnökjelöltre szavaz, de az idei fura választáson semmit nem lehet biztosra venni.
Meglehet, Clinton rosszul döntött, hiszen a megingásáról, ájulásáról készült kis videót november 8-ig milliószor lejátsszák majd a tévécsatornák. S az a pár pillanat azt erősíti majd, hogy lám, a volt First Lady gyenge, nem bírja a strapát, miként fog hát eleget tenni az elnöki poszt kihívásainak?
Trump az incidenst követően könnyen lehetett nagyvonalú, alig-alig kommentálta Hillary betegségét, sőt azt még stábjának is megtiltotta. Persze ezt a visszafogottságot eléggé megkérdőjelezi, hogy hónapok óta hajtogatja: Clintonnak nincs meg az ereje, állóképessége az elnökséghez. Ez Jeb Bush volt floridai kormányzóval szemben is bejött Trumpnak, csak elég sokszor kellett elmondania a tévévitákban, hogy Jebnek „nincs elég energiája”.
Számos republikánus honlap szintén szorgosan terjesztette, hogy Clintonnak gond van az egészségével, s hogy 2012-es összeesése utáni fejsérülése nem múlt el nyomtalanul, a sejtetésekből nincs hiány, lehet, hogy agydaganata van, netán Parkinson-kórja, találgatják.
A gyanakvók minden mozzanatot „leleplezőnek” vélnek: azt, hogy a New York-i megemlékezésen Hillary mellett állt az orvosa, sőt egy nővér is, akárcsak azt, hogy túl gyorsan lett jobban. Még azzal is előálltak, hogy talán nem is ő jött ki mosolyogva, integetve, szemlátomást derűsebb állapotban lánya, Chelsea Clinton manhattani lakásából másfél óra múlva, hanem egy „hasonmás”, egy fiatalabb, soványabb „ál-Hillary.
„Nem a köhögés a gond, hanem a titkolózás” – írta az egyik kommentátor a The Week magazinban, egyenesen a Watergate-ügyhöz, s a Bill Clinton elleni alkotmányos vádemeléshez hasonlítva az eltitkolt tüdőgyulladás esetét. (Clinton stábja előbb egyszerű allergiával magyarázta Hillary köhögését, majd túlhevüléssel, kiszáradással a rosszullétét.)
A közvélemény-kutatások szerint Clinton alkalmasságát nem kérdőjelezik meg, de bizalmi indexe meglehetősen alacsony, sok választó szerint „nem elég őszinte”, titkol valamit és manipulatív. Még David Axelrod, Barack Obama elnök egykori választási stratégája is azt írta, hogy a tüdőgyulladásból kigyógyítanak ugyan az antibiotikumok, de mi az ellenszere a kényszeres titkolózásnak, amely felesleges problémákat idéz elő?
Mások szerint viszont a média kettős mércét alkalmaz: Hillary negyed százada a nyilvánosság előtt él, szinte minden részlet ismert az életéről, ám a választók igencsak keveset tudnak Trumpról. A manhattani milliárdos sem közölt részletes, hivatalos és érdemi jelentéseket saját egészségi állapotáról, s a Fox News csatorna egészségügyi műsorában sem árult el többet annál, mint hogy szeret golfozni, de többet kellene mozognia, és csökkenteni akarja koleszterinszintjét. Hasonlóképp, az elnökválasztási kampány kezdete óta hiába sürgetik a vetélytársak és a média, hogy hozza nyilvánosságra adóbevallásait, Trump ettől kitartóan elzárkózik.
Clintonnak a közelgő tévéviták előtt más sem hiányzott, mint a rossz sajtó, a gyanúsítgatások. Ha nem lett volna elég az egészségét érintő pletykákat cáfolni, épp most idézték be több volt munkatársát is az e-mail-szerverrel kapcsolatos kérdések tisztázására. Mind a külügyminisztérium informatikusa, mind egy magáncég két informatikusa megtagadta, hogy válaszoljon a kérdésekre, élve azzal a jogával, hogy nem akar saját magára nézve terhelő vallomást tenni.
A Trump-tábor Clinton egészségre vonatkozóan ugyan – egyelőre – nem reagált, de egy félresikerült megjegyzésére annál inkább: a volt külügyminiszter egyik kampánybeszédében azt mondta, hogy a milliárdos támogatóinak fele siralmas, visszataszító figura, rasszisták, homofóbok, idegengyűlölők. Clinton utóbb sajnálta az általánosítást, de legfeljebb azt vonta vissza, hogy valóban a Trump-hívek fele ebbe a „kosárba” tartozna. Bármennyi is a szónoki fordulat igazságtartalma, kétségkívül rossz visszhangot váltott ki a republikánus szavazók körében.
A volt First Lady védelmében a hét elején éppen volt főnöke, Obama állt ki, aki mostantól teljes erőbedobással kampányol majd Hillary mellett. Obama, ahányszor csak megkérdezik – odahaza és külföldön -, sosem titkolja, hogy Trumpot nem találja alkalmasnak az amerikai elnöki poszt betöltésére. Clintonról viszont felsőfokon beszél, azt mondja, sosem volt nála felkészültebb jelölt.
Trumpról egy friss hackertámadás során nyilvánosságra került e-mail tanulsága szerint Colin Powell is lehúzta a vizes lepedőt. A levél ugyan még tavaszi, de George W. Bush elnök első külügyminisztere, aki egykor majdnem maga is indult a Fehér Házért, azt írta benne, hogy Trump egy katasztrófa, „a nemzet szégyene”, „nemzetközi pária”, aki idiótáknak tartja a feketéket. Igaz, Powellnek a demokrata jelöltről is meg volt a véleménye, szerinte Hillary „rosszul néz ki” HD-felbontásban, agyon dolgozza magát, de hát 70 éves lesz, mikor beiktatják. Powell nem örült neki, hogy „a Clinton-maffia” bele akarja keverni Hillary email-botrányába.
Miközben a Clinton-alapítvány működését már többször górcső alá vette az amerikai média, Trump jótékonysági alapítványának ügyeit csak most kezdik részletesebben tárgyalni. Számos szabálytalanságot felfedeztek: a milliárdos saját céljára használt fel bizonyos summákat, más adományok pedig nem jutottak el a címzetthez.
A washingtoni képviselőház igazságügyi bizottságának demokrata tagjai vizsgálatot követelnek egy 25 ezer dolláros adomány miatt, ezt az összeget a floridai főügyész, Pam Bondi kapta 2013-ban, s ezt követően – csodák csodája – leállították a kétes hírű Trump Egyetem ellen csalás vádjával indított vizsgálatot.
A Newsweek magazin pedig Trump vállalatával kapcsolatban fogalmazott meg aggályokat. Mint kiderítették, a Trump és gyermekei által igazgatott cégnek szövevényes külföldi kapcsolatrendszere van, s ha az ingatlanmilliárdost tényleg elnökké választanák, világos összeférhetetlenség állna elő, hisz a cég üzleti érdekei gyakorta szembekerülnének az Egyesült Államok érdekeivel.