Ezért tegnap a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) kezdeményezésére a kéményseprők ismét tárgyalóasztalhoz ültek az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetőivel, miután a tavaly decemberi egyeztetés során tett ígéretekből eddig nem sok minden valósult meg. A kéményseprők az ügyfélközpontú szolgáltatás kialakításához a jogszabályi környezet módosítását szeretnék elérni, ennek érdekében a szakmai és munkavállalói szervezetek részvételével munkacsoport létrehozását kezdeményezik - közölte a tárgyalások után Vámos Csaba, a KOSZ elnöke. A munkacsoport egyebek mellett javasolni fogja kémények évenkénti ellenőrzésének visszaállítását - tette hozzá.
A kéményseprés idén júliustól került a katasztrófavédelemhez, és az elmúlt néhány hónapban tucatnyi szakember hagyta el az állami szférát. A szakma szerint jelenleg fele annyi, 800-900 kéményseprő van ma Magyarországon, mint amennyi a biztonságos szolgáltatáshoz kellene. A jogszabályi változások miatt pedig az évi ellenőrzés helyett két évente kötelező a kémények vizsgálata. Igaz, ez úgymond ingyenes, valójában az állampolgárok ennek költségeit közvetve fizetik meg.
A szakemberhiány pótlására tűzoltókat is kiképeztek kéményseprői feladatok ellátására, akik szükség esetén bevehetők. Általános viszont, hogy a fiataloknak nem vonzó a szakma és az átlagéletkor is 40 évtől fölött van. Fiatalításra kevés az esély, mert nincs nappali tagozatos szakmunkás képzés, legföljebb felnőttképzésben van lehetőség kitanulni a kéményseprő mesterséget - említette a Népszavának Vámos Csaba. A szakszervezet - német mintára - akár maga is vállalná a szakképzést megfelelő jogosítványokkal és az illetékes tárca segítségével.
