Mint felidézte, Magyarország 12 éve lépett be az Európai Unióba, s azóta folyamatosan nyitott kérdés, hogy mikor csatlakozik az ország az eurózónához is. "Nemzeti pénzünket, a család fizetőeszközét azonban csak akkor érdemes feladnunk, ha már elég erősek vagyunk, a reálgazdaság felzárkózása és az államadósság szintje is megfelelő" - fogalmazott Matolcsy György. Hozzátette: akkor lehetséges Magyarország és az eurózóna számára is a csatlakozás, ha az egy főre jutó bruttó hazai össztermék eléri az eurózóna tagállamai átlagának 100 százalékát, az államadósság szintje pedig 50 százalék alá csökken - olvasható az MNB közleményében. Most 68, illetve 74-75 százaléknál tartunk.
A közvéleményt az eurón kívül Matolcsy György jegybankelnökkel és Vajda Zitával kapcsolatban napvilágot látott információk is foglalkoztatják. Az MNB felügyelőbizottságában azonban ezzel nem foglalkoznak - így Vajda kiugróan magas fizetését sem vizsgálják. Az MNB felügyelőbizottsága morális és ésszerűségi szempontokat nem vizsgálhat - ezt mondta Nyikos László, az MNB felügyelő bizottságának Jobbik által delegált tagja, az atv.hu megkeresésére. Mivel az MNB részvénytársaság, így dogozói munkavállalói státuszban tevékenykednek, ezért a nő fizetése Nyikos László szerint nem vet fel törvényességi kérdéseket.
A Népszabadság viszont arról írt, hogy a buddhizmusból ismert, úgynevezett tízmilliószoros napokra időzítették több kiemelt MNB-s közlemény közzétételét, és ehhez köze lehetett a Matolcsy György által felkarolt Vajda Zitának, aki India-kutató és már nemzetközi titkárként is többet keresett a jegybanknál, mint sok főosztályvezető. A jegybank válaszüzenetében azt írta, hogy a nemzeti bank közleményeire vonatkozó állítás minden alapot nélkülöz. Az viszont közismert, hogy Matolcsy eleve érdeklődik a keleti kultúrák iránt.
