elnökválasztás;Egyesült Államok;Clinton;kampányköltések;Trump;

- Hillary Clinton kap több kampányadományt

Továbbra is elképesztő az aránytalanság Hillary Clinton és Donald Trump kampányköltségvetése között. Míg a demokrata elnökjelölt kasszájába a kampánya kezdete óta 327 millió dollár adomány folyt be, és 268 milliót költött, republikánus ellenfele 128 millió dollárt kapott (ebből 52 millió saját pénze volt), s 90 millió dollárt költött, derült ki a szövetségi választási bizottság (FEC) friss összesítéséből.

Trumpnál „gazdaságosabb” kampányt senki nem vívott az elmúlt évtizedekben, 90 millió dolláros kiadása kirívóan alacsony. A 2008-as párharcban Barack Obama 322 millió dollárt, republikánus ellenfele, John McCain 125 millió dollárt költött a kampány hasonló időszakában. 2012-ben Obama 260 milliót, republikánus kihívója, Mitt Romney 163 milliót fordított választási kiadásokra.

A manhattani milliárdos és a volt külügyminiszter kampánygépezetét szinte össze sem lehet vetni, míg Clinton 710, addig Trump mindössze 72 kampányaktivistát alkalmaz a jelentés szerint. Clinton már több mint 100 millió dollárt költött televíziós hirdetésekre, Trump viszont alig 20 milliót.

Hatalmas az eltérés például Massachusetts államban, jelentette a Boston Globe. Trump ott mindössze 647 ezer dollár adományt gyűjtött július végéig, míg Clinton 10,8 milliót. A hagyományos republikánus adománygyűjtő gépezet ezúttal nem működik olajozottan, sok donor inkább a kongresszusi jelölteknek ad, a legnagyobb helyi republikánus adományozó, Seth Klarman ezúttal a demokrata elnökjelöltnek adományozott.

Míg hagyományosan a védelmi ipar nagyágyúi döntően a republikánus elnökjelölt mögé sorakoznak fel, idén ez is másképp alakul. A Politico című lap írja, hogy 2:1 arányban Clinton kampányát támogatják. A volt First Lady adományozónak listáján védelmi óriáscégek két tucat vezetője szerepel, Trump listáján mindössze kettő. A Lockheed Martin, a General Dynamics, összesen 25 nagy cég alkalmazottai 93 ezer dollárt adtak Clintonnak, 46 ezret Trumpnak. 2012-ben épp fordítva volt.

Egyedül a kisösszegű adományok terén előzi meg Trump Clintont, a „kisembereket” támogató milliárdos kampánypénzének 70 százaléka 200 dollárnál kisebb összegű adományokból folyt be, Clintonnál az adományok fele jött össze kis összegű befizetésekből.

Rövid idő alatt két olyan esemény is történt, ami felforgatta a francia belpolitikát. Először egy könyvben jelentette be Francois Hollande elnök, hogy indulni kíván a jövőre esedékes elnökválasztáson, ezt követően pedig Nicolas Sarkozy volt köztársasági elnök is jelezte: ő is ringbe száll. Ezek közül a nagyobb meglepetés mindenképpen a jelenlegi köztársasági elnök indulása, hiszen nincs olyan közvélemény-kutatás, amely azt jövendölné, hogy esélye lenne bekerülni a második körbe.