A Real Clear Politics több felmérés alapján átlagolt adatai szerint Clinton 47, Trump 41 százalékon áll, a csatatér-államok többségében is a volt külügyminiszter, korábbi szenátor vezet, néhol majd tíz százalékkal. Még a hagyományosan republikánusokra szavazó Georgiában is döntetlen az állás. A Clinton elleni támadások azonban máris erősödnek.
Clintonnak hétfőn este Jimmy Kimmel esti showműsorában kellett bizonygatnia, hogy semmi gond az egészségével, a téma napirenden tartása a republikánusok „őrült stratégiájának” a része. A volt First Lady korát nem hozhatják fel, bár hamarosan betölti a 69-et, vetélytársa már elmúlt 70. Még külügyminiszterként Clinton egyszer elájult, beverte a fejét, három napot kórházban töltött, de nem szenvedett maradandó károsodást.
A republikánus táborban szívesen sejttetik, nemrégiben épp Rudy Giuliani, New York volt polgármestere állította, hogy rejtegethetnek valamit Hillary egészségével kapcsolatosan. A minap egy képet is közzétettek, amelyen egy lépcsőn támogatják, s felrótták neki, hogy a kampánygyűléseken, míg valaki más beszél, leül egy székre a pódiumon. Pedig a volt külügyminiszter orvosi adatai nyilvánosak, míg Trump csak egy roppant hiteltelen orvosi jelentést tett közzé egészségéről.
Végigkíséri az elnökválasztási kampányt Clinton e-mail-botránya. A roppant óvatos és kiszámított volt First Lady nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy külügyminiszterként saját szerverét használta, nem pedig a State Department szigorúan védett rendszerét. Az ügyet kilenc vizsgálat után sem sikerült lezárni.
Egy szövetségi bíró, James Boasberg hétfőn elrendelte, hogy a washingtoni külügyminisztérium a tervezettnél gyorsabban hozza nyilvánosságra az FBI-vizsgálat során fellelt, újabb 15 ezer üzenetet Clinton még külügyminiszterként folytatott levelezéséből. A levelek kiadását a Judicial Watch konzervatív jogászfórum követelte.
A volt First Lady már elismerte, hibát követett el. Leköszönése után – dokumentációs célokra – átadta a volt elnök férjével közösen használt szerveren megőrzött e-mail üzenetek közül azt a mintegy 55 ezer levelet, amelyet közérdekűnek ítélt, magán jellegű üzeneteit azonban letörölte. A State Department jogászai az átadott leveleket átnézték, s amit lehetett, nyilvánosságra hoztak.
Az FBI-vizsgálat során további 15 ezer levelet találtak, amelyeket még nyáron megkapott a külügyminisztérium. A State Department ezeket az üzeneteket is kénytelen átvizsgálni, s mint közölték, legkorábban október elején, tehát alig néhány héttel az elnökválasztás előtt tudják megkezdeni az újabb e-mailek nyilvánosságra hozását.
James Comey, az FBI igazgatója idén nyáron tette közzé az FBI-vizsgálat megállapításait, s mint közölte, Clinton rendkívül hanyagul kezelte a levelezését. Nem találtak azonban bizonyítékot arra, hogy szándékosan semmisített volna meg bizonyítékokat.
Támadási felületet ad Clintonnal szemben a családi alapítvány, s Donald Trump most azzal vádaskodik, hogy a Clinton Alapítványnak adományozó donorok a volt elnök feleségétől, az akkori külügyminisztertől kaptak különféle szívességeket. A Washington Post szerint valóban próbálkoztak többen is, hogy az alapítványon keresztül jussanak Hillary közelébe.
Mark Toner, a helyettes külügyi szóvivő ugyanakkor határozottan leszögezte: a levelekben nem találtak semmi olyasmit, ami az összeférhetetlenség gyanúját keltette volna fel. Bill Clinton mindenesetre bejelentette, hogy felhagy az adománygyűjtő tevékenységgel, s ha Hillaryt elnökké választják, az alapítvány kuratóriumából is kilép, s nem fogadnak el külföldi kormányoktól adományokat. Arra azonban nem tett ígéretet, hogy teljesen bezárnák az alapítványt, amely jelentős humanitárius tevékenységet végez.
