Trónörökösként és uralkodóként is igyekezett megérteni az embereket, kapcsolatot tartani népével, a béke és boldogság megteremtése volt két fő prioritása, mondta. Mivel a II. világháború után elfogadott japán alkotmány szerint a császár szimbolikus, ámde nem politikai szerepet tölt be, s így az uralkodó státuszának rendezéséről sem mondhat véleményt, ezért hangsúlyozta, személyes érzéseit, gondolatait osztja meg.
Akihito elismerte, két operációja után egyre inkább foglalkoztatja, mi történik, ha nem tudja már ellátni feladatát. „Úgy vélem, nem lehetséges folytonosan csökkenteni az uralkodó terheit” – mutatott rá. Szavaiból az derült ki, nem tartaná kielégítő megoldásnak, ha régens venné át feladatait, ki nem mondottan jelezte, azt szorgalmazná, hogy mihamarabb fia, az 56 éves Naruhito herceg léphessen helyette a krizantémos trónra. Ezzel elkerülhető lenne, hogy a császár esetleges halála utáni gyász hosszú ideig megbénítsa az állam működését, mondta.
Abe Sinzo kormányfő a császár beszédére reflektálva tegnap azt mondta, „komolyan fontolóra veszi” a 82 éves uralkodó kérését, s megvizsgálja, hogyan lehetne csökkenteni a rá nehezedő terheket. Abe közvetlenül nem utalt arra, hogy megváltoztatnák az uralkodó jogosítványait szabályozó törvényt, amely a lemondás lehetőségét jelenleg nem tartalmazza.
A parlament alsó- és felsőházi vezetője szerint bármely változtatásról parlamenti vitát kell tartani. Utoljára 1817-ben Kokaku császár mondott le a trónról.
