Ma újabb egyeztetésre kerül sor a gazdasági tárca illetékeseivel, így van még esély az étel- és italautomaták adóhatósághoz való online bekötését szabályozó kormányrendelet-tervezet esetleges módosítására - közölte a Népszavával Szöllősi Balázs. A Magyar Ital- és Áruautomata-szövetség elnöke hozzátette, mintegy 34 ezer automatát kellene alkalmassá tenni arra, hogy online kapcsolat legyen a berendezés és az adóhatóság között. A szakember becslése szerint 450-500 regisztrált vállalkozást érinthet a rendelet. A szolgáltatók között a mikro- és kisvállalkozások aránya elérheti a 90-95 százalékot is, a 100-nál több automatát üzemeltető cégek száma pedig alig három tucat lehet. A szakma egyetlen javaslatát sem fogadta el a tárca, így azt sem, hogy a régi gépeket, amelyek alkalmatlanok az online rendszer bevezetésére, legalább egy éves türelmi idővel vonhassák ki.
A jogszabály mellé nincsenek konkrét összegek rendelve, márpedig éppen ezeknek az összegeknek a nagyságától függ, hogy veszélybe kerülnek-e az automatákat üzemeltető vállalkozások, illetve hogy ha igen, milyen széles kör "foghat padlót" a kormányzati lépés miatt. A vélhetően alku során kialakuló, ám hatósági árakat a felügyeleti hatóságként kijelölt Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal és - az adóhivatal és az italautomatások közé ékelődő - felügyeleti szolgáltató közötti szerződés tartalmazza majd.
Ahogy az online kasszák esetében a kereskedelem egyéb területein, úgy az automaták bekötése a rendszerbe is biztosan tisztítja majd a piacot, bár nyilván annak arányát ma még nehéz megbecsülni - mondta lapunknak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára is úgy vélte, nagyon fontos, hogy az átállás végrehajtható legyen, a költségei a kisvállalkozások számára is elviselhetők legyenek. Ha szükséges, számukra akár állami támogatást is kellene nyújtani.
Nem lesz könnyű a mai egyeztetésen a számokkal dűlőre jutni, ugyanis a 70 oldalas jogszabály-tervezethez készített hatástanulmány nem sok fogódzót ad a feleknek. A hatásvizsgálati lapon a költségvetési hatásoknál a summázat, hogy az adatgyűjtésért és továbbításért felelős automata felügyeleti egységek (AFE) "működése során a központi költségvetés bevételének növekedését várjuk". Az alapos munka szerzői azt sem titkolják, hogy "A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és Fővárosi Kormányhivatal metrológiai hatósága számára adminisztrációs tehernövekedést okoz az AFE egységek működése, ellenőrzése". Végül egy fontos felismeréssel zárul az elemzés: "Egyéb hatások: nem azonosíthatóak".
A szakemberek becslése szerint egy-egy ilyen berendezés, amelyik a forgalomról szóló adatokat a gépekbe épített automata felügyeleti egység révén rögzíti, majd egy órán belül elküldi ezeket a NAV-nak, akár 100-150 ezer forintba is kerülhet. Ezt, valamint a járulékos költségeket (internetkapcsolat, ellenőrzési díjak) sok vállalkozás gyakorlatilag nem képes kigazdálkodni, vagy két számjegyű áremelésre kényszerül, vagy bedobja a törülközőt - hangzott el szakértők részéről.
A három évi egyeztetést követően a múlt hét pénteken megjelent a jogszabály-tervezet véleményezésére az érdekképviseleteknek alig egy napjuk volt. A rendelet-tervezetben az szerepel, hogy az automatás cégeknek kötelezően szerződést kell majd kötniük egy felügyeleti szolgáltatóval, amely a technikai lebonyolításért felelős, ez a cég szereli be és szervizeli a felügyeleti egységet. Magától adódik a kérdés, kié lehet majd az ezen a területen gyakorlatilag monopol helyzetbe kerülő cég. A Népszava kérdésére a NAV azt válaszolta, hogy a jogszabály szövege még kidolgozás alatt áll, így a szerződéskötés az automata felügyeleti egységek (AFE) vonatkozásában még fel sem merült. Legnagyobb esélye annak a cégnek lehet, amelyik már gyártott és beszerelt ehhez hasonló egységeket és ellát felügyeletet is, például a pénztárgépeknél.