Így fogalmazott a magyar miniszterelnök a Bálványosi Nyári Szabadegyetem szombati zárónapján, amikor a világ első hivatalban lévő politikusaként tett hitet a republikánus amerikai elnökjelölt mellett. Orbán Viktor állította: Trump programjának három, a terrorizmus megfékezésére tett javaslata nyűgözte le annyira, hogy kijelentette: "Aligha tudtam volna jobban megfogalmazni európaiként azt, hogy mire volna szüksége Európának."
Néhány nappal később, Christian Kern osztrák kancellár budapesti látogatásán tudta fokozni a szavait, amikor kijelentette: "a demokraták külpolitikája Európának rossz, Magyarországnak halálos. Ezzel szemben a republikánusok és Trump elnökjelölt úr által meghirdetett migrációs és külpolitika Európának jó, Magyarországnak az életet jelenti". Majd azzal folytatta, hogy az egyik politika támogatja a migrációt, a másik ellenzi, az egyik a külpolitikában a demokráciaépítést tekinti fontosnak, a másik ellenzi. "Magyarország ellenzi a demokráciaexportot és a migrációt, ez világossá teszi, mi Magyarország érdeke, anélkül, hogy be akarna avatkozni abba a kérdésbe, ki lesz az Egyesült Államok elnöke, mert ez kizárólag az amerikaiakra tartozik" - fogalmazott Orbán.
A magyar kormányfő szavait ezúttal a világsajtó is fölkapta, ugyanakkor Orbán nem nem csupán most került be az amerikai elnökválasztási kampány témáiba.
Az idén májusban a volt amerikai elnökre támadt a magyar kormányoldal, miután Bill Clinton arról beszélt, a lengyelek és a magyarok az Egyesült Államoknak és a hidegháborúnak köszönhetik szabadságukat, most mégis elegük lett a demokráciából és tekintélyelvű diktatúrát akarnak. A feleségének kampányoló Clinton éppen Trumppal állította párhuzamba Orbánékat, ám Colleen Bell amerikai nagykövet szerint csupán magánemberként beszélt. Amit azonban Hillary Clinton demokrata elnökjelölt-aspiráns férje Magyarországról mondott, egyáltalán nem új kritika. 2014 őszén ennél már keményebben is fogalmazott, amikor Orbán (szintén Tusnádfürdőn elhangzott) illiberális államokat éltető, hírhedt beszédére reagált: "Ott van a magyar miniszterelnök. A magyarok rengeteggel tartoznak Amerikának. Ő (Orbán) szereti a tekintélyelvű kapitalizmust, de ezzel valójában csak azt mondja, hogy soha nem akar kiszállni a hatalomból. Maradni akar örökre, és pénzt."
Mindezek nyomán az elmúlt napokban sok szakértőtől elhangzott már, hogy a kitiltási botrány időszakánál is fagyosabbá válhat a magyar-amerikai viszony, ha Hillary Clinton nyeri a novemberi elnökválasztást. Érdekesség, hogy korábban Orbán és a Clinton-család viszonylag jó kapcsolatokat ápolt. A miniszterelnököt 1998 októberében még fogadta Bill Clinton elnök, az utána hatalomra jutó republikánus George W. Bush pedig természetesen szövetségese volt Orbánéknak.
A rendszerváltás óta kifejezetten jónak mondható magyar-amerikai viszony akkor mérgesedett el, amikor 2001 őszén a Fidesz-kabinet úgy döntött: a szinte biztos befutónak számító amerikai F-16-osok helyett svéd Gripeneket vásárol, ami miatt az amerikaiak megorroltak Orbánékra. S noha az első Orbán-kormány idejének végére lefagytak a kapcsolatok, utána nemhogy enyhülés, a szocialista-szabad demokrata kormányok idején kifejezetten baráti szövetségépítés zajlott. S noha Orbánék ellenzékből rendre próbálkoztak a "barátkozásra", 2010-ben Washingtonban nem fogadták kitörő örömmel a Fidesz kétharmados parlamenti többségét. Még republikánus oldalon is inkább ellenérzéseket szült ugyanis Orbánnak a demokratikus intézményrendszert romboló, Vlagyimir Putyin mellett hitet tevő politikája. Így noha a 2008-as amerikai republikánus konvención Orbán még részt vett, találkozott John McCain akkori elnökjelölt kampánystábjának több tagjával is, éppen az akkor a Fidesz által támogatott jelölt rúgta talán a legnagyobbat Orbánba. 2014-ben McCain konkrétan neofasiszta diktátornak nevezte a magyar miniszterelnököt. Méghozzá úgy, hogy a rátámadó kormányzati kommunikációt leiskolázta, amikor pontos érveket támasztott kritikája mellé, amely megegyezett a demokrata elnök, s amerikai kormány addigi kritikáival.
Persze az Egyesült Államok roppant fontos szövetségese Magyarországnak, s emiatt a mindenkori amerikai kormány észrevételei is nagy hangsúlyt kapnak. Bár 2011-ben a Tom Lantos Intézet megnyitására a volt (Condoleezza Rice) és a hivatalban lévő amerikai külügyminiszter is ellátogatott Budapestre, Hillary Clinton már akkor kénytelen volt a washingtoni kormányzat fenntartásait sorolni parlamenti beszédében, majd négyszemközt is megismételte ezeket a miniszterelnöknek. Miután pedig Orbánék nem fogadták meg a szövetségesi javaslatokat, a State Department utasítására a budapesti nagykövetnek szóbeli jegyzéket kellett átadnia a magyar kormányfőnek. Az üzenet tartalmát a magyar diplomácia némiképp elferdítve kommunikálta, amiért az azóta távozott Eleni Tsakopoulos Kounalakis épp lapunknak erősítette meg: "Ez demarche volt!" (azaz diplomáciai tiltakozás). A kabinet érdemben nem reagált.
Kounalakis nagykövet távozásakor érkezett Budapestre a nagykövethelyettes, André Goodfriend, aki ideiglenes ügyvivőként vezette a képviseletet másfél éven át. Nem az ő személyén, s nem is az amerikai félen múlt, hogy a baráti, szövetségesi beszélgetéseket felváltotta a nyílt színi konfrontáció. 2014. októberben ugyanis a kormányhoz közeli (akkor még) Napi Gazdaság hozta (a tényeket elferdítve) nyilvánosságra, amiről az amerikai kormány bizalmasan informálta a külügyminisztériumot, hogy a 7750-es elnöki proklamáció értelmében korrupcióban való érintettség miatt magyar állampolgárokat tiltottak ki az Egyesült Államokból.
Mivel azonban a cikk azt állította, hogy a kitiltásokat amerikai cégek ellen indult adóhatósági vizsgálatok miatt rendelték el, az amerikai ügyvivő ezt több sajtóértekezleten is cáfolta. Ráadásul azt is elárulta: korábban egy diplomáciai "non-paper" átadásával jelezték, hányszor próbált a nagykövetség a korrupciós ügyekben interveniálni - hiába -, mielőtt a kitiltáshoz folyamodott. Az iratot a magyar kormányfő "fecninek" nevezte (azóta kiderült, hogy 2014. október 21-én egy 29 pontba szedett, amerikai ajánlásokat tartalmazó iratot, non-papert kapott a külügy - a szerk.), s nem volt hajlandó érdemben kivizsgálni az adóhatóság elnökét és több vezetőjét érintő, súlyos korrupciós vádakat. Goodfriendet egy interjúban tett kijelentése miatt ráadásul rágalmazással vádolta meg Orbán, s bepereltette Vida Ildikóval, a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) azóta távozott elnökével, az egyetlennel a hat kitiltott kormányzati tisztviselő közül, aki elismerte, hogy az amerikaiak listáján szerepel. A budapesti külügy Goodfriend diplomáciai mentességének feloldását kérte a State Departmenttől, ám az - szinte természetes módon - nem adta ezt meg.
Mindezek után az új nagykövet, Colleen Bell érkezésére Szijjártó Péter, a kinevezése után Washingtonban csak helyettes államtitkári szinten fogadott magyar külgazdasági és külügyminiszter láthatóan enyhíteni próbálta a konfrontációs hangnemet, s az elmúlt másfél évben a két ország közötti együttműködést és "mosolyt" kommunikálta. Bell jelenleg is csitítani igyekszik a konfliktusokat, ahogyan a kampányhangokat is, nagy kérdés tehát, hogy miként alakul a két ország közötti kapcsolatrendszer akkor, ha a novemberi elnökválasztás után új nagykövet érkezik Budapestre.
