Idén az első félévben 100 elektromos személyautót értékesítettek a márkakereskedések. Ez roppant kevésnek tűnik, de korábban évente alig néhány modellt értékesítettek. Ebben kétségtelenül szerepet játszott a tisztán elektromos meghajtású autók magas ára: 8-11 millió forintot is elkérnek egyért.
Mint emlékezetes a kormányzat a Jedlik Ányos Terv ösztönözni kívánja az elektromos gépkocsik elterjedését. Ennek nyomán azonban túl sok minden nem történt. Ugyanakkor ma már egyetlen nagy autógyár sem engedheti meg magának, hogy ne foglalkozzon alternatív, "zöld" autókkal, jelesül elektromos gépkocsikkal - nyilatkozta a Népszavának a téma szakértője Gablini Gábor. A Gépjárműkereskedők Országos Szövetségének elnöke szerint a dízel- autók káros-anyag kibocsátása körül kirobbant botrány kevés pozitív hozadékainak egyike, hogy a figyelmet és a keresletet is ráirányította az elektromos, illetve a hibrid, valamint a hidrogén maghajtású járművekre. Mint az közismert a széndioxid kvótához hasonlóan a gyártókra is folyamatosan szigorodó káros-anyag kibocsátási limitet szab ki Brüsszel. Ezt egyre inkább csak az alternatív, így az elektromos autókkal képesek betartani a a cégek. (Egy e-autó 2 hagyományos robbanómotoros kocsi kvótáját válthatja ki.)
A szakember elmondta, a korszerű 30 kW-os akkumulátorokkal már 150-200 kilométert tehetnek meg egy töltéssel az e-gépkocsik. Az előrejelzések szerint azonban 2018-ra már piacra dobják a gyártók azokat a modelleket, amelyek 350-400 kilométerre is elegendőek lehetnek újratöltés nélkül. Ezzel az e-gépkocsik kiléphetnek a városok körzetéből is. Az e-gépkocsik napi üzemeltetése általában csak 20-25 százaléka a belsőégésű motorral felszerelt autókénak. A karbantartást is beleszámítva, a teljes fenntartási költség mindössze tizede a benzin-, illetve a dízelüzemű járművekének, így nagyjából 5 évnél hamarabb megtérül a többlet ár.
Az elektromos autók tankolása ma azonban nagy gond. Jelenleg 80 elektromos töltőállomás található Magyarországon. Egy neve elhallgatását kérő iparági szakértő a Népszavának megemlítette, hogy az uniós előírás szerint 2020-ig Magyarországon is legalább 30 ezer e-személyautónak kellene közlekednie. Ha a magán-, illetve a versenyszféra vásárlóereje ehhez kevés lesz, akkor az állami autópark számára kell ilyeneket vásárolni. Bár a kormány korábban 150 ilyen új, elektromos autók tankolására alkalmas berendezés átadását ígérte, eddig ebből eddig egy sem készült el. Márpedig a töltők számát uniós előírás szabályozza és támogatást is el lehet nyerni ilyen célra.
A már működő elektromos töltőállomásokat cégek, az Elmü, az E.O.N. telepítette. (A Nissan Gablini a már meglévő töltőállomásához két új 50 kW-os elektromos autó gyorstöltőt ad át e hét közepén.) A tervek szerint hamarosan 50 töltőállomás építésére ír ki pályázatot a kormány és jövő januártól megkezdik az országos hálózat telepítését. Az elképzelések szerint egy-másfél év alatt készülhet el a hálózat nagyvárosokban és az autópályák mellé telepítve. A szakemberek azonban tartanak attól, hogy az ország széndioxid kvótájának eladásából származó bevételből finanszírozott pályázatot - sok korábbi projekthez hasonlóan - ismét néhány kiválasztott vállalkozóra lesz szabják majd.
A hálózat egy részét a kormány az áruházláncokkal, bevásárlóközpontokkal, parkolóházakkal fizettetné meg, hiszen egy 2016-ban megjelent jogszabály a 300 négyzetméter feletti parkolók esetében 100 parkolóhelyenként 2 elektromos kutat ír elő. A lapunknak nyilatkozó szakember elmondta, egy ilyen korszerű villámtöltőállomás berendezés beszerzése és telepítése jelenleg valamivel több mint 10 millió forintba kerül. Információink szerint egyelőre 6 bevásárlóközpont 100 elektromos töltőállomás kialakítását tervezi, aminek a költségét egymilliárd forintra becsülik.
