A magyar demokráciatörténet viszonylag rövid múltjára visszatekintve kevés és - tegyük hozzá önkritikusan – végkimenetelében pusztán sikertelen fogódzópontot találunk. De ez semmit sem von le a kezdeményezők példaadó bátorságából. A legkevésbé sem őket terheli a felelősség az egész országot sújtó következményekért, hanem azokat, akik értetlenül, sőt, olykor ellenségesen útját állták az akkor is a nemzeti megbékélésben gyökerező megújulásnak. Cikkünk azoknak igyekszik segítséget nyújtani, akik keresik a napjainkban is szükséges paradigma-váltás feltételeit és pártpolitikánk egészének újragondolásán fáradoznak.