A Muzsikaház falai közé régen víg társaság költözött: hisz a színházi előadások fellépőin kívül itt éltek Haydn zenekarának tagjai is. A Muzsikaház minden baja gondja, a hosszú hónapokra összezárt, családjuktól elszakított muzsikusok életének ezernyi apró-cseprő ügye, a hangszerek javíttatásától majd mindenig Haydn zenekarvezetői nyakába szakadt.
A zenészeknek valljuk meg nemcsak örömben volt részük, az emeletes, impozáns épület olykor veszekedéstől is hangos volt, amelyet alighanem legtöbbször a fizetésben is megmutatkozó presztízsharc táplált. Az egyik, a herceg fülébe is eljutó kirívó összezördülés során egy csellista kiverte oboista társának fél szemét, a tettért komoly kártérítést kellett fizetnie.
Eszterháza történetének kevésbé ismert fejezete a titokzatos sírkert lakóinak élete. Herceg Esterházy Miklós és gróf Cziráky Margit fontos szereplői a kastélyegyüttes történetének, hisz a 19. század utolsó harmadában nekik köszönhető, hogy élet költözött az elárvult, elhanyagolt és lelakott épületbe, ahol az egykor elegáns kertben még földialmát (azaz kumplit) is termeltek.
A hercegi házaspár az elhagyott rezidenciát felújíttatta, a megroppant és adósságokkal súlyosan megterhelt gazdálkodást rendbe hozta. Cziráky Margit ennél többet is tett, szenvedélyesen vetette bele magát a környék életébe, segítette a rászorulókat, igazi patrónusa lett a környéknek. Alakjára – túlzás nélkül – a mai napig emlékeznek, noha tragikusan rövid élet jutott neki osztályrészül. Férje néhány év múlva követte, és végakaratuk szerint Eszterházán találtak maguknak végső nyugodalmat.
Varga Kálmán írása apró részletek segítségével, észrevétlenül fogja kézen olvasóját, és vezeti be a kastélyegyüttes múltjába. Mintha csak egy szépen megmunkált ajtó tárulna fel előttünk, megelevenednek a hercegi kastély életének apró részletei.