Bécs belvárosában, a Karlsplatzon lévő Wien Museum Práterről szóló jubileumi kiállítását óriásplakátokon hirdetik. A képen a legendás óriáskerék egy részlete látható, amely egyrészt monumentalitást sugall, másrészt egy jól beazonosítható szimbóluma, a legendás bécsi kultuszhelynek.
Ursula Storck kurátor lapunknak elmondta, hogy a kiállítás időrendi egységekben mutatja be a Práter történetét. Az első blokk a megnyitástól, vagyis 1766-tól a bécsi világkiállítás időpontjáig, 1873-ig tart. Ezt követi az I. világháborúig tartó időszak megismertetése, majd a harmadik, amely egészen napjainkig próbálja közel hozni azt a legendát, amelyről sokan azt hiszik, hogy jól ismerik.
A Práter eredetileg császári vadászterület volt, de II. József úgy döntött megnyitja az alattvalók számára is a városnak ezt a területét. A kiállításon látható, az az újság és benne a jóformán mínuszos hír, amely tudósít a császárnak erről a döntéséről. Abban az időben gyakorlatilag a városkapun kívüli, kiránduló területnek számított a Práter. Aztán néhány héttel a megnyitás után már létrejöttek az első vendéglátóhelyek, bódék, játékok. A tárlaton láthatjuk az első körhinták fotóit, a színjátszást szolgáló bábokat, az első kocsmákat, zenés szabadtéri szórakozóhelyeket. De akkor még minden szabad ég alatt történt, tette hozzá a kurátor. Ferenc József sem mulasztotta el, hogy az esküvőjén ne látogasson el a Práterbe, ahol tízezren ünnepelték az eseményt.
A Práter legfőbb erénye egyébként is az volt a legelső időszakban, hogy biztosította a legkülönfélébb társadalmi rétegek találkozását. Az előkelőbb rétegek a kávéházakban időztek, az egyszerűbbek pedig a népszórakoztatást szolgáló létesítményekben töltötték szívesen az időt. A Práter főutcája, vagyis fasora négy kilométer hosszú volt. Néhány kávéház arról volt nevezetes, hogy ezekben szinte mindenki meg tudott magának engedni egy kávét. 1808-ban létesült az első nem szabadtéri cirkuszépület a Práterben. Ebben az időben épült ki az a hely, ahol a rendkívül nagy népszerűségnek örvendő tűzijátékokat tartották, ezeknek az eseményeknek a közönsége elérte a 20-30 ezret.
A kiállításon egyébként nagyon sok eredeti plakát, grafika, illusztráció látható, ezek egy része a bécsi városi könyvtárból, illetve a múzeum saját gyűjteményéből származik. Ez az anyag így együtt, most látható először.
A tárlat a Práterben történt első repülőkísérletek dokumentumait is közreadja. Külön fejezetet kap a bécsi világkiállítás, amelynek az egyik fő helyszíne a Práter volt, amely, mint szórakoztató negyed is a látogatók rendelkezésére állt. Az építmények száma ekkor megkétszereződött. Maga a világkiállítás is itt kapott helyet, a központi épülettel a Rotundéval, amit később sem bontottak le. A különböző nemzetek bemutatására kétszáz épületet emeltek.
A Práter a virágkorát, mint szórakoztató negyed érte el. 1895-ben a Prátert Bécs Velencéjeként építették újjá, még gondolázni is lehetett. Az óriáskereket 1897-ben állították fel, néhány évig tartó attrakcióként tervezték, de aztán állandó helye lett a Práterben, sőt a hely egyik fő nevezetességévé vált. Európa első elektromos szellemvasútja is itt indult el. Egy népszínház is a vendégek rendelkezésére állt, de a legtöbb vendéglő is rendelkezett saját nyaranta működő színpaddal. Külön attrakcióként mutogatták azokat az embereket, akiknek a testi adottsága elért az átlagostól, ők a cirkuszi látványosság közreműködőivé váltak.
1913-ban az Adriát illetve a környékét idézték meg egy kiállításra a Práterben, néhány hónapra. A május elsejei ünnepségeknek is a Práter adott otthont, illetve az első virágkorzót is itt rendezték. 1916/17-ben az I. világháborút népszerűsítő kiállítás helyszíne is a Práter lett. De a második évben a hangsúly áttevődött a háborús sebesültek ellátására, illetve a háborús özvegyek támogatására.
A Práter a zeneszerzőket és a festőket is megihlette, ennek a bizonyítékait is megtaláljuk, énekek lejegyzését, illetve különböző festményeket.
Tanulságosak a XX. századi plakátok is, amelyek a helyhez kötődnek.
A II. világháborúban nagyon sok minden elpusztult a Práterben, ezért is kapott nagy jelentőséget, hogy az óriáskereket újra üzembe tudták helyezni, ekkor vált igazán Bécs jelképévé.
A Práter jelentősége az utóbbi években a korábbiakhoz képest háttérbe szorult. Ennek a kurátor szerint az is az oka, hogy a szabadidő eltöltése más helyekre tevődött át, így a Práter funkciója kissé megváltozott. A sport azonban továbbra is központi szereppel bír. A szabályozást is szigorították, betiltották például a prostitúciót, illetve a szerencsejátékok egy részét.
Idén januárban a kiállítás szervezői interjúkat készítettek a Práterben vállalkozásokat működtető családok tagjaival. Olyan családokról van szó, akik százötven éven keresztül kötődtek a Práterhez. A beszélgetések felvételei a tárlat egyik legizgalmasabb anyagának számítanak. Mivel szinte minden bécsinek van valamilyen kapcsolata a Práterhez, illetve a turisták számára is vonzó a téma, ezért Ursula Storch szerint a tárlat látogatóinak a száma az ötvenezret is elérheti.
