Az amerikai elnök a G7-es csúcsértekezlet zárását követően, a házigazda, Abe Sinzo japán kormányfő társaságában látogatott el a hirosimai emlékparkba. Megtekintette a múzeumot, ahol megrázó fotók és tárgyak emlékeztetnek a világon elsőként bevetett atombomba okozta pusztításra. Barack Obama kezet fogott néhány hibakusával, egyre kevesebben vannak már a két atomtámadás túlélői. Obama pár szót váltott a 91 éves Csuboi Szunaóval, a 79 éves, könnyező Mori Sigeakit átölelte.
„Hirosima emléke nem halványulhat el” – mondta Obama, aki rövid beszédében a béke és biztonság megerősítésének fontosságát hangsúlyozta. „Emlékezünk az ártatlanokra, akik áldozatul estek abban a szörnyű háborúban, s azokra is, akik korábban, s az azóta vívott háborúkban veszítették életüket. Közös felelősségünk, hogy szembenézzük a történelemmel” – fogalmazott Obama. „Azoknak az államoknak, amelyek atomfegyvereket halmoztak fel, közük saját országomnak, vennünk kell a bátorságot, hogy kilépjünk a félelem köréből, és célul tűzzük ki egy nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtését” – mutatott rá.
Obama előzetesen nyilatkozott arról, hogy nem kérdőjelezi meg Harry Truman elnök egykori nehéz döntését arról, hogy a II. világháború mielőbbi befejezése érdekében bevetik az atomfegyvert. 1945. augusztus 6-án Hirosimát tette földdel egyenlővé a Little Boy (Kisfiú), augusztus 9-én Nagaszakit döntötte romba a Fat Man (Kövér ember), előbbi dúsított uránt, utóbbi plutóniumot tartalmazott. Több mint 200 ezer ember veszítette életét. Obama látogatása sem dönti el a történelmi vitát arról, szükség volt-e a nukleáris fegyver bevetésére a háború lezárásához.
A gazdasági növekedés ösztönzése mellett foglaltak állást a G7-csúcstalálkozó 32 oldalas zárónyilatkozatában a Hetek, az állam- és kormányfők az egyes államokra bízzák, hogy milyen eszközökkel próbálnak hozzájárulni a világgazdaság megerősítéséhez. Abe Sinzo japán kormányfő záró sajtóértekezletén a helyzetet a 2008-as pénzügyi válsággal állította párhuzamba, legaggasztóbb jelenségként a feltörekvő államok növekedésének lelassulását említette. „Ha nem tesszük meg a megfelelő lépéseket, nagy a kockázata annak, hogy a globális gazdaság ismét válságba zuhan” – figyelmeztetett a japán miniszterelnök. A Hetek „erős, fenntartható, kiegyensúlyozott” növekedési modell mellett foglaltak állást. A zárónyilatkozat a Brexit kérdését is érintette, leszögezve, az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból komoly növekedési kockázatot jelentene, veszélyeztetné az állásteremtést, a beruházásokat, a kereskedelem bővülését.
Külpolitikai kérdéseket érintve a G7-csoport felhívta Észak-Koreát, hogy teljes mértékben tartsa be az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, s hagyjon fel az atomkísérletekkel, rakétatesztekkel. Elítélték Oroszországot a Krím illegális annektálása miatt, s további „korlátozó intézkedéseket” helyeztek kilátásba, amennyiben Oroszország nem tartja tiszteletben Ukrajna szuverenitását, a szankciók feloldását a minszki megállapodás maradéktalan teljesítéséhez kötötték. Aggodalmukat fejezték ki a Hetek a Kelet-, illetve a Dél-kínai-tenger térségében kialakult helyzet miatt, sürgetve a viták békés rendezését. Elítélték a terrorizmust, ígéretet tettek a párizsi klímaegyezmény célkitűzéseinek végrehajtására.
A G7 elnökségét jövőre Japántól Olaszország veszi át.
