A hiánypótló végzést nem lehet megfellebbezni, és ha nem teljesítik, annak eljárásjogi következménye lehet, akár az eljárás megszüntetésével is járhat. Ennek ellenére nyilvánosság előtt vita bontakozott ki a törvényszék és Ibolya Tibor fővárosi főügyész között arról, hogy kérheti-e a bíróság a pontosítást. Tegnap végül a fővárosi főügyész közölte, a lehetőségek keretein belül pótolták a hiányosságokat, így egy elektronikus könyvjelzőben részletezték az 5 terabyte kapacitású számítógépes lemez tartalmát, hogy melyik fájl mely cselekmény bizonyítására szolgál. Az eredetileg 1548 oldalas vádirat így további mintegy 1000 oldallal bővült.
A különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények miatt folyamatban lévő bűnügyben öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást rónak Tarsoly Csaba és társai terhére. Az elkövetési érték mintegy 77 milliárd forint és több mint harmincezer sértett van.
A Quaestor tavaly márciusi bedőlése időszakában, és azóta is, a gyanús tranzakciók között tartják nyilván a Külügyminisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) pénzkimenekítési akcióját. Máig nem tudható pontosan, hogy az évek során mennyi pénzt tartott a külügyes csapat Tarsoly Csaba cégcsoportjánál. A minisztérium esetében 72 milliárd szabálytalanul befektetett forintról lehet szó, az MNKH esetében valószínűleg 3,8 milliárdról. A Transparency International és a korrupcióellenes civil szervezetet képviselő Karsai Dániel ügyvéd jóvoltából napokon belül nyilvánosságra kerül, hogy mikor és mennyi pénzt tartott a MNKH a Quaestor cégcsoportnál, az akkortájt szintén bedőlt Buda-Cashnél és a Hungária Értékpapír Zrt-nél.
A Fővárosi Ítélőtábla szerint az MNKH-nak meg meg kell mondania, hogy volt-e számlája az említett cégeknél, mikor, mennyi pénzt helyezett el náluk, és hogy 2015. március 9-én mennyi pénzt vettek ki a Quaestortól. A dátumoknak különösen fontos szerepe lesz, mert most az sem világos, hogy a kormánytagok és a MNKH vezetői mikor tudták meg, hogy bajban van a cég, mikor döntöttek az állami pénzek kimenekítéséről, és hogy azokat valójában mikor vették ki. Kérdés, hogy az állam bennfentes információk birtokában dönthetett az összeomlás napján a pénzkivétről, miközben a kisbefektetők tömegeinek pénze bennragadt.
Június közepéig vádemelési javaslatot tesz az ügyészségnek a tavaly tavasszal bedőlt Hungária Értékpapír vezetővel szemben is a Nemzeti Nyomozóiroda mintegy 8 milliárd forintos csalás miatt - értesült a HVG.hu. A Pest megyei rendőrök viszont lezárták azt a nyomozást, aminek azt kellett volna felderítenie, bűncselekményt követtek-e el, akik a Hungáriára bízták Fótnak azt az egymilliárd forintját, amely eltűnt, a rendőrség azonban most úgy gondolja, a pénz vesztét nem a fóti önkormányzat szabálysértő lépései, hanem a brókercég vezetői által elkövetett bűncselekmények okozták. A hatalmas összeg nagy részét ugyanis a Hungáriához kötődő cégcsoport saját, teljesen értéktelen kötvényeibe forgatták át.
