Nagyot zuhant idén februárban is a magyar építőipar teljesítmény: 19,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az ágazat már a múlt év végén, a negyedik negyedévben sem tett hozzá a GDP-hez.
Az épületek építése 8,6, az egyéb építményeké, például az út- és vasút építés 35,4 százalékkal esett vissza -jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A termelés csökkenését - csakúgy, mint az előző hónapban - részben az uniós forrásból végzett munkák múlt év végi befejeződése, részben a magas bázis okozta. A jövőre nézve is borúsak a kilátások, ugyanis az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállománya február végén továbbra is 40,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Az építőipari teljesítmény-csökkenés kétszámjegyűvé vált, és ez így is marad az első fél évben - értékelte az ágazat kilátásait Koji László. Az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke úgy látja, "sok pozitív dolognak kell történnie a hátralévő időszakban ahhoz, hogy az építőipar idei termelési értéke ne sokkal maradjon el a múlt évitől".
Május-júniustól várhatóan újra érkeznek az uniós források, és ezzel a kormány számára lehetővé válik a két éve elhalasztott nagy építési beruházási célú közbeszerzések indítása, vagyis oktatási, egészségügyi, közintézményi és sport projektek valósulhatnak meg.
Jelenleg legnagyobb mértékben éppen a közösségi megrendelések hiányoznak az építőipar rendelésállományából, a lakásépítés ugyan segít, de ennek kedvező hatása az év végi, jövő év eleji termelési értékben fog megjelenni - tette hozzá Koji László.
Nem segíti az iparág fejlődését az sem, hogy egyre nagyobb a szakemberhiány. Sokan már nemcsak, hogy munkát vállalnak külföldön, de a családjukat is kiviszik, vagyis nem lehet azzal számolni, hogy egyhamar visszatelepülnének. Nyugat-Európában a hazai bérek 2,5-szeresét is megkeresik, így legalább 250-300 ezer forintos nettó bérrel lehetne egyáltalán itthon tartani azokat, akik még nem mentek el, azaz jelentős béremelések nélkül az elvándorlás nem állt meg - figyelmeztetett az ÉVOSZ elnöke.
Ugyancsak gondot okoz és fékezheti az iparág növekedését, hogy a szakszövetséget ugyan bevonták a közbeszerzési törvény előkészítésébe, javaslataikat beépítettek tervezetbe, majd egy váratlan képviselői indítvánnyal zavart okozó paragrafusok kerültek a törvénybe. Korábban a közbeszerzés nyertese, mint fővállalkozó csak akkor juthatott a pénzéhez, ha igazolta, hogy kifizette az alvállalkozóit. A módosítás után most már az alvállalkozókat közvetlenül a megbízó fizeti ki. Ez azonban nincs összhangban sem a szerződéses viszonyt szabályozó polgári törvénykönyvvel és a számviteli törvénnyel sem. A jogszabály furcsasága, hogy ha a megbízó a közbeszerzéseknél az állam, vagy önkormányzat késedelmesen fizet, a késedelmi kamatért a fővállalkozónak kell helyt állnia, mert az alvállalkozó a kivitelezővel van szerződéses kapcsolatban. A fővállalkozó legföljebb kártérítési igénnyel léphet fel a késve fizető megbízóval szemben.
Elfogadtak azonban egy, még ennél is súlyosabb következményekkel járó módosítást is a közbeszerzési törvénybe. Ennek alapján a nyertes cégnek a beruházás megvalósításához szükséges erőforrások legalább 50 százalékával kell rendelkeznie. Az tőkeelvárások növelésével alapvetően egyetértett az ÉVOSZ, hiszen nagyobb biztonságot jelent az alvállalkozóknak és akár a lánctartozás is csökkentheti, ám a mértéket túlzottnak tartja, és leszállítaná azt 35 százalékra. A jelenlegi előírásnak még az a 17 vállalkozás sem képes megfelelni, amelyek 250 embernél többet foglalkoztat. A legtöbb mikro- és kisvállalkozás egy-egy megbízás teljesítéséhez külső erőforrásokat, más kisvállalkozásokat von be, hiszen nem tud eltartani jelentős állandó létszámot, eszközparkot. A közbeszerzési törvény ezen részei mai formájukban betarthatatlanok - jelentette ki Koji László.